Elesett. Így jellemezte Káel Csaba filmügyi kormánybiztos az elődje, Andy Vajna által megálmodott Hunyadi-film, Az utolsó bástya sorsát az Index hírportálnak adott interjújában. Hozzátéve: az új rendszer nem fogja felkarolni semmilyen formában a projektet. A Magyar Nemzeti Filmalap – ma Nemzeti Filmintézet – 2018-ban kétszer is támogatta a film előkészítését, összesen 247 millió forinttal. Bár Ferenczy Gábor vezető producer sosem nyilatkozott úgy, hogy letett volna Az utolsó bástyáról, Káel Csaba szavai után egyértelmű, hogy sosem fog elkészülni. A fordulat nem meglepő, miután a film ürügyén 2018 végén lejárató kampány indult a kormánypropaganda egyes lapjaiban: előbb egy „kiszivárgott”, korai stádiumban lévő forgatókönyvről vélték úgy, hogy az nem elég történelmi és nem a nemzeti tudat építését szolgálja, hanem inkább a liberális értéktelenséget. Sőt, ezen felbuzdulva kulturkampf kampány indult Andy Vajna és a Filmalap ellen, mondván, az elmúlt évek filmjei szinte mind így vagy úgy magyarellenesek voltak. Ideértve Gárdos Péter rendezte Hajnali lázat és Nemes Jeles László Oscar-nyerő Saul fiát is.
A mostani filmes vezetésnek egyértelműen vannak tervei Hunyadi János életének filmes megvalósításával kapcsolatban, a szakmán belül hónapok óta beszélnek egy tévésorozat létrehozásáról, amely Bán Mór-regény folyamán alapszik. Úgy tudjuk, a projektet a Nemzeti Filmintézet részben finanszírozna, miközben a büdzsé meghatározó részét és gyártást a Netflixre bízná. Ez minden bizonnyal kemény feladat, mert a Netflix a régióinkban egyedül Lengyelországot tartja akkora piacnak, hogy szóba álljon szakmabeliekkel, vagy akár újságírókkal. Káel az Indexnek is óvatosan nyilatkozott az ügyben, szavai szerint annyit lehet tudni, hogy több ilyen projekt átbeszélésre vár a Netflixszel, és nagyon magas szinten, a stratégiai igazgatóval vagyunk összekötve. Állítólag Colleen Bell, korábbi amerikai nagykövet is ígért segítséget. Nagy kérdés azonban, hogy ha a Netflix gyártja a sorozatot, az mennyiben fogja szolgálni az univerzális világízlést szemben a vágyott magyar nemzeti lélekápolással szemben.
Miközben Magyarországon lassan minden ember másképpen definiálja a történelmi film fogalmát, tagadja vagy éppen megerősíti a létezését, a külső szemlélő úgy láthatja, hogy az NFI mindent elkövet annak érdekében, hogy ne szülessen ilyen mű. A szervezet döntőbizottsága március 31-én határpzptt arról, hogy nem támogatja Pálfi György Sömmi című filmjének gyártási pályázatát. Pedig 2017-ben kapott kettő-, 2018-ben pedig ötmillió forintot kapott a produkció forgatókönyv-fejlesztésre, igaz ez még az Andy Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalap idejében volt. Úgy tűnt, hogy az új „felállású” NFI is támogatja Pálfi terveit, hiszen tavaly októberben harminchat millió gyártási előkészítést szavazott meg a már Káel Csaba vezette grémium döntőbizottsága. A Sömmi Cserna-Szabó András azonos című regényének tervezett adaptációja: a történet a tizenkilencedik században játszódik, és az alföldi szegénylegényből lett betyárvezér, Rózsa Sándor életét meséli el, aki csapatával az 1848-49-es szabadságharcban is részt vett, cégül népi hőssé vált. Káel a megemelkedett költségvetés mellett a színes kínálatra törekvés és portfolió problémák elhárítására hivatkozott.
