Tudomány;NASA;Hubble;

- Több mint fél évvel elhalasztották a Hubble űrteleszkóp utódjának felbocsátását

A pandémia és technikai követelmények miatt tolták el a stratot.

Több mint fél évvel elhalasztották a Hubble-űrtávcső utódjának világűrbe juttatását. A James Webb űrteleszkóp 2021. október 31-én indulhat útnak a NASA tájékoztatása szerint.

A korábbi tervekben 2021 márciusi indítás szerepelt, de a csütörtöki közlemény szerint

a pandémia és technikai követelmények miatt hét hónappal eltolják a startot.

Az új generációs James Webb munkába állására már egy évtizede égető szüksége lett volna az űrkutatásnak. Két éve különböző hardverproblémák és emberi hiba miatt kellett elhalasztani felbocsátását.

A NASA egyik vezetője, Steve Jurczyk hangsúlyozta, hogy

miközben a küldetés sikere kulcsfontosságú, a legnagyobb hangsúly mégis az emberek biztonságán van.

A NASA azt is leszögezte, hogy a kongresszus által jóváhagyott 8,8 milliárd dolláros keretet nem fogják túllépni az új halasztás miatt.

A héthónapos késlekedés csaknem felét, három hónapot a koronavírus-járvánnyal indokolták, a pandémia ugyanis lelassította a teleszkóp munkálatait a dél-kaliforniai Northrop Grumman űrtechnológiai vállalatnál. További négy hónap a felbocsátás biztonságos megszervezésére kell. A technikusok az űrtávcső teniszpálya méretű napvitorláját is újból ki akarják nyitni, és aztán újracsomagolni.

A NASA jövő nyáron szállítja a Webbet a kilövés európai helyszínére, Francia Guyanára. A távcsövet egy Ariana rakéta juttatja az űrbe.

Idén 30 éve, hogy Föld körüli pályára állították minden idők legismertebb és legnépszerűbb űrcsillagászati eszközét, a Hubble-t. Az űrtávcső forradalmi változást hozott az űrkutatásban, a közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Már eddig is milliós nagyságrendű felvételt készített, egyebek mellett vizsgálta a Naprendszer kisbolygóit, a planetáris köd finomszerkezetét, az üstökösöket, a csillagok halálát.

Amikor a James Webb eléri a világűrt, a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, valamint a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat is tanulmányozhatja.

A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső

a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble-űrteleszkópé.

A kutatók azt remélik, hogy tesztjüket antitestek észlelésére is lehet használni, segítve a vakcinák klinikai vizsgálatait.