Ezen a hétvégén már újra zárva maradnak az üzletek Izraelben, csak az élelmiszerboltok és gyógyszertárak nyithatnak ki. Bezárják az éttermeket, uszodákat, bevásárlóközpontokat, piacokat, szépségszalonokat és edzőtermeket, de zárva maradnak a könyvtárak, állatkertek, múzeumok, kiállítások és a turisztikai helyszínek is. A szállodai éttermeknek 35 százalékra kell csökkenteniük kapacitásukat, de a szállodákban lévő medencék valamint a hivatásos sportolók által használt edzőtermek nyitva maradhatnak. A kormányhivatalok csak az on-line szolgáltatásokat működtethetik. Maximum tíz fős beltéri és húsz fős kültéri összejövetelek tarthatók meg, ez alól csupán a munkacsoportok és a két generációs családok élveznek mentességet. Utóbbi vélhetően azért, mert a nagycsaládos ultraortodox közösségek az utóbbi hetekben egyre gyakrabban tiltakoznak és lázadnak mindenféle korlátozás, sőt már a maszkviselés ellen is. A kormányban két vallási párt is van, az izraeli sajtóban pedig felmerült már az elégedetlen vallási pártok kilépése is. Talán ennek is tulajdonítható, hogy egyelőre nem egyértelmű, mennyire kötelezőek az új szabályok az ultraortodox közösségekre, a vallási szertartásokra.
A hétvégi korlátozások péntek délután 5 órakor léptek hatályba és vasárnap reggel 5 óráig maradnak érvényben. Arról, hogy mi lesz az oktatási intézmények – beleértve a bölcsődék, óvodák, nyári táborok és nyári iskolák – sorsa, arról hétvégén dönt a koalíciós kormány két vezetője, Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Beni Gánc védelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes.
Az új korlátozásokra a hetek óta emelkedő, az elmúlt napokban aggasztó méreteket öltött fertőzéshullám késztette a Netanjahu-kabinetet. Ezen a héten mindvégig ezer fölött volt a napi új megbetegedések száma, péntek reggelre pedig megdőlt a szomorú július 15-i rekord is. Szerdán 1780 új megbetegedést regisztráltak, csütörtökön 1819-t, a legmagasabbat a koronavírus izraeli megjelenése óta. Az összesített esetek száma 46546-ra emelkedett, 583 beteget kezelnek kórházban. 213 beteg állapota súlyos, 120 személyé közepesen súlyos, 58-an szorulnak lélegeztetőgépre. A súlyos esetek száma is növekszik, sőt, hétnaponta megduplázódik az utóbbi időszakban.
A helyzet sokkal rosszabb, mint az első hullám idején, a korlátozások viszont sokkal enyhébbek. Netanjahu és kormánya már nem csak a koronavírussal küzd, hanem saját túléléséért is. A kényszerkoalíció pártjai egymásra mutogatnak, a lakossági tiltakozások szaporodnak, az úgynevezett fekete zászlós mozgalom erősödik, és egyre hangosabban követeli a három korrupciós ügyben is vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaéléssel vádolt miniszterelnök lemondását.
Netanjahu pere, amely május 24-én kezdődött el, vasárnap folytatódik. Az utóbbi hetek fejleményei alapján minden bizonnyal megjósolható, hogy minden korlátozás ellenére a feketezászlósok ezúttal is tüntetni fognak. Az már kevésbé valószínű, hogy támogatói is ugyanolyan lelkesen vonulnak utcára, mint tették az márciusban. Netanjut egyre több bírálat éri a korai, májusi nyitásért, annak ellenére, hogy a járvány első hullámát igen sikeresen vészelte át Izrael, annyira, hogy amolyan bezzegország lett a víruskezelés tekintetében. Hiába jelentett be szerda este minden állampolgárt érintő egyszeri pénzbeli juttatás a miniszterelnök, a 22,8 milliárd dolláros segélycsomag is már kevés ahhoz, hogy a 21 százalékra ugrott munkanélküliséget kompenzálja. Bírálói és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a pandémia nyomán kialakult és egyre terebélyesedő pénzügyi-gazdasági válsághelyzetben ez az intézkedés nemcsak populista, hanem veszélyes is. Hogy mennyire, azt az is jelzi, hogy még a pénzügyminisztérium berkeiben is komoly vihart kavart Netanjahu bejelentett csomagja, amelyet egyelőre sem a kormány, sem a parlament nem szavazott meg.
Ennek hatása egyelőre nem látszik a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokban, mert azok még az intézkedés bejelentése előtt készültek. Az Izraeli Demokrácia Intézet felmérésének adatfelvétele július 9-12 között zajlott, eredménye pedig lesújtó Netanjahu számára. Az izraeliek 75 százaléka értékelte negatívan a miniszterelnök és kabinetje utóbbi hetekben hozott válságkezelő intézkedéseit, csupán egy százalék büszke erre a teljesítményre, 7 százalék elégedett azzal, ahogy a kabinet próbálja megfékezni a vírust. Natanjahu bizalmi indexe az április 57,5-ről 29,5 százalékra esett vissza, kormányában pedig a lakosság kevesebb, mint egyharmada bízik. Nem meglepő módon a kabinettagok közül Juli Edelstein egészségügyi miniszter támogatottsága csappant meg leginkább, őt 27 százalékon mérte az intézet.
Edelstein még a hét közepén figyelmeztetett, hogy bár a kormány mindent megtesz az országos zárlat elkerülése érdekében, ha nem találnak más hatékony megoldást, az újabb általános zárlat elkerülhetetlenné válik.
Hétfőre sztrájkot hirdetett az ápolók szövetsége, akik szerint a munkaerőhiány olyan mértékű, hogy járványhelyzetben az ágazat képtelen ellátni a rászakadó többletfeladatokat.
