Mint arról lapunk is beszámolt, ismeretlenek szerdán azt írták ki többek között Barack Obama, Joe Biden, Kanye West, Elon Musk, Bill Gates vagy az Apple nevében, hogy azok a következő félórában jótékonyságból a kétszeresét küldik vissza a megadott számlára érkező bitcoinok értékének. (A Bitcoin valós értékkel rendelkező virtuális pénz, amelynek útját nehéz nyomon követni.) Mire a Twitter érzékelte a támadást, becsapott emberek már több mint 110 ezer dollárnyi bitcoint utaltak át.
Az első szakvélemények arra utaltak, hogy ilyen akciót csakis a Twitter rendszerén belülről lehetett végrehajtani, ezért a gyanú a cég azon alkalmazottaira terelődött, akik hozzáférnek az ügyfelek jelszavaihoz. Azonban gyorsan kiderült, hogy valakik kívülről jutottak hozzáféréshez – ami, ha lehet, még ijesztőbb. A Magyarországon viszonylag kevésbé használt Twitter az Egyesült Államokban komoly politikai és üzleti eszköz, amelynek zavartalan működése egyenesen nemzetbiztonsági kérdés. A legtöbb, 120 millió követője Barack Obama bejegyzéseinek van, de Donald Trump rövid üzeneteit is 83 millióan olvassák. A celebek közül Juston Bieber a listavezető, 112 milliós táborral. Különösen Trump esetében igaz, hogy a „csicsergésekből” (tweet) gyakran előbb lehet értesülni a nagypolitika fejleményeiről és irányairól, mint a hivatalos közleményekből. Nem véletlen, hogy a washingtoni szenátus is reagált, a kereskedelmi bizottság egy hetet adott a Twitternek az események feltárására. Josh Hawley republikánus szenátor rögtön azt kérdezte, hogy vajon Trump oldala biztonságban van-e a kiberbetörőktől. A Fehér Ház a maga részéről sietett közölni, hogy az elnök jelszavához nem fértek hozzá.
Szerencse a bajban, hogy az elkövetőket ezúttal a pénzszerzés vezérelte. „Ha ilyen incidens egy válság közepén történik, amikor a Twittert a feszültség csökkentését szolgáló üzenetekre vagy a közvélemény számára kritikus információk továbbítására használják, és akkor jelentek volna meg hirtelen hamis üzenetek egyszerre több, biztonságosnak minősített oldalról, annak komoly destabilizáló hatása lehet” – idézte a BBC a londoni King’s College kiberbiztonsági szakértőjét, Alexi Drew-t. A Reutersnek a CrowdStrike nevű kiberbiztonsági cég társalapítója, Dmitri Alperovitch azt nyilatkozta, hogy a közösségi média platformok elleni támadások közül ez látszik az eddigi legkomolyabbnak.
A helyzet különösen komoly, mert alig három és fél hónap van hátra a következő amerikai választásokig. Már 2016-ban is felmerült, hogy külső hatalmak a közösségi média szürke zónáit kihasználva avatkoznak be a kampányba, a napokban pedig Nagy Britanniában láttak napvilágot olyan feltételezések, hogy Oroszország így befolyásolta az ottani 2019-es választást. Márpedig az orosz, kínai, iráni vagy akár észak-koreai titkosszolgálatoknak messze nagyobb lehetőségei vannak a hekkelésre, mint az „amatőröknek”.
