Amirhosszein Moradinak, Száíd Támdzsidinek és Mohamed Radzsábinak mindössze az volt a bűne, hogy részt vett a tavaly novemberi tüntetéseken. Miután híre ment, hogy a legfelsőbb bíróság is helyben hagyta a halálos ítéletüket, kampány indult a megmentésükre: a közösségi médiában több mint 7,5 millió alkalommal osztottak meg a kivégzések leállítására szólító hashtaget (hívószót), a kezdeményezéshez számos iráni híresség - köztük a népszerű színész, Sahab Hoszeini - is csatlakozott. Emberi jogi szervezetek és diplomaták is felkarolták a fiatalok ügyét, a Twitteren Jeppe Kofod dán, illetve Ann Linde svéd külügyminiszter is felemelték szavukat az ítélet végrehajtása ellen, ahogyan Donald Trump amerikai elnök is, aki Twitteren fárszi (perzsa) nyelven is közzétette posztját.
A hatóságok az internetszolgáltatás korlátozásával próbálták megfékezni a tiltakozást, ám végül úgy tűnik engedtek a tömeg nyomásának: nem akasztották fel a fiatalokat, hanem szerdán este jelezték, hogy újratárgyalást rendelhetnek el az ügyükben. Az új eljárás korrektebbnek ígérkezik, mint az eredeti kirakatper, mivel a vádlottak ügyvédei ezúttal áttekinthetik a bírósági iratokat és a védenceik elleni bizonyítékokat.
A teheráni rezsim valószínűleg példát akart statuálni a fiatalok kivégzésével, hogy elvegyék az iráni nemzedék kedvét a novemberihez hasonló lázongásoktól. Az üzemanyag áremelés ellen kirobbant - időnként erőszakba torkolló - tüntetéshullám ugyanis igencsak váratlanul érte az iráni vezetést, ezért a karhatalom brutális eszközökkel próbálta elfojtani az elégedetlenséget, miközben majdnem egy teljes hétre lekapcsolták az internetet, hogy ne menjen híre az atrocitásoknak. Az Amnesty International saját adatgyűjtése alapján tavaly decemberben azt állította, hogy a biztonsági erők több mint 300 embert, köztük gyerekeket öltek meg.
A Reuters hírügynökség pedig iráni belügyminisztériumi források alapján arról számolt be, hogy az áldozatok száma az 1500-at is meghaladta. A perzsa állam mindkét összesítést álhírnek minősítette, de a halálesetekről egészen május végéig nem közöltek adatokat. Akkor Abdolreza Rahmáni Fazli iráni belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a novemberi összecsapásokban akár 225-en is életüket veszíthették. A titkolózás is azt jelzi, hogy a teheráni vezetés is bizonytalannak érzi pozícióját, attól tart, ha kiderül hogyan félemlítik meg a tiltakozókat, akkor még nagyobb demonstrációk törhetnek ki. A mostani kivégzéseket is elrettentésnek szánták, de a társadalmi ellenállást látva végül úgy tűnik, hogy a rezsim rettent meg.
