A franciában a „macédoine” szó nem csak Macedóniát jelenti, hanem vegyessalátát is. A tavaly februárban Észak-Macedóniára átkeresztelt államra valahogy jellemző is ez a nem is mindig jó értelemben vett sokszínűség.
Sok parlamenti választás előtt figyelmeztetnek elemzők arra, hogy az adott ország sorsa forog kockán, de a szerdai észak-macedóniai voksolás előtt ez hatványozottan igaz. Eldől ugyanis, hogy a balkáni állam nem változtat-e eddigi irányvonalán, azaz továbbra is az európai integrációt tartja-e legfontosabbnak, vagy csatlakozik az illiberális államokhoz és szorosabb kapcsolatot alakít ki Oroszországgal. Az ellenzéki nacionalista párt, a VMRO-DPMNE a 2018 novemberében Magyarországra szökött Nikola Gruevszki tíz évig tartó kormányzása idején már megmutatta, mire is lehet számítani tőle. A párt korlátozta a szabadságjogokat, megnehezítette az ellenzéki sajtó munkáját, értelmetlen, de roppant látványos nagyberuházások sorát tette. Az illiberális recept azonban nem azt az eredményt hozta, mint Magyarországon vagy Lengyelországban: kis híján polgárháború alakult ki az országban, így az Európai Unió közvetítésével sikerült megoldást találni: a 2016 decemberében megrendezett parlamenti választást ugyan a VMRO-DPMNE nyerte meg, de a voksolást követően Zoran Zaev szociáldemokrata pártja, az SDSM az albán kisebbség politikai erejével lépett koalícióra.
Zaev kormányzásának középpontjába az európai integrációt helyezte, aminek valóban mindent alárendelt: sikerült a Görögországgal lezárnia a névvitát, amely a macedón függetlenség óta árnyékot vetett a két állam viszonyára. A nagy tervek azonban nem úgy sültek el, ahogyan Zaev remélte, az EU részéről ugyanis nem tapasztalt túlzott befogadókészséget. Hiába ígérte Brüsszel azt, hogy a névvita lezárása után megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Szkopjéval, Emmanuel Macron francia elnök ellenállása miatt ez nem történt meg. Macronnak konkrétan nem Észak-Macedónia uniós integrációjával volt gondja, hanem az egész a csatlakozási folyamat módjával.
Párizs döntése bizonyos szempontból bizarrnak nevezhető, mert ugyan a balkáni országban egy az EU által támogatott kabinet volt hatalmon, mégis az Unió tett keresztbe Zaevéknek. Ráadásul a névvita lezárásával az észak-macedón kormányfő nagyon is rizikós lépést tett, mert hazájában a többség ellenezte az állam új elnevezését. Így a VMRO-DPMNE is, melynek elnöke, Hrisztian Mickovszki továbbra is következetesen a Macedónia nevet használja.
A francia döntés érthetően hidegzuhanyként érte a szkopjei kabinetet, s ennek meg is lettek a súlyos belpolitikai következményei. A miniszterelnök alig több mint 48 órával Macron „non”-ja után bejelentette lemondását, és előrehozott választásokat helyezett kilátásba. Végül több politikai egyeztetést követően megállapodtak arról, hogy a voksolást április 12-én rendezik meg. Ezt azonban július 15-re halasztották a járvány miatt
Zaev az idő előtti voksolással is komoly kockázatot vállalt még úgy is, hogy decemberben úgyis meg kellene tartani azt. A kormányfő ugyanis tisztában van azzal, most már nem érheti be a második hellyel úgy, mint 2016-ban, hiszen az albán kisebbség nem feltétlenül ragaszkodik annyira a szociáldemokratákhoz, vélhetően koalícióra lépne a VMRO-DPMNE-vel, ha a populisták végeznének az élen.
A felmérések sokáig nem kedveztek a szociáldemokratáknak, de néhány hete már inkább Zaev pártját tartják esélyesebbnek a közvélemény-kutatók. Igaz, messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, a felmérésekből, mivel túl nagyok a különbségek az egyes irodák adatai között. Azt is nehéz megjósolni, hogyan befolyásolja a választók döntését a koronavírus-járvány, amely a balkáni országok közül Észak-Macedóniát sújtja legjobban az egy főre számított fertőzéseket illetően. Hetek óta jórészt száz fölötti az új megbetegedések száma, s már majdnem 400-an vesztették életüket. Másodszorra azonban már biztosan nem halasztják el a választást.
A voksolás valójában már hétfőn megkezdődött, ekkor a karanténban adhatták le szavazatikat a vírussal fertőzöttek. Védőruhába öltözött segítők keresték fel otthonaikban őket, így adhatták le voksukat. A szavazókörzetekben is különleges biztonsági intézkedéseket foganatosítanak, kötelező például a maszk viselése, illetve a voksolás előtt a kéz fertőtlenítése, s hogy elkerüljék a választók rohamát, a szavazás két órával hosszabb ideig tart, mint máskor. A helyi egészségügyi miniszter állítása szerint a választáson való részvétel nem veszélyesebb egy bevásárlásnál.
Bár a csatlakozási tárgyalások még nem kezdődtek el az országgal, Zaev kormányzása külpolitikai szempontból mégsem volt eredménytelen, országa ugyanis idén felvételt nyert az észak-atlanti szövetségbe. Ám nem valószínű, hogy a NATO csatlakozás bármilyen szerepet játszana a voksolásnál.
