Az Országgyűlés 128 igen, 16 nem szavazattal, és egy tartózkodás mellett - a Demokratikus Koalíció, az MSZP, valamint a Párbeszéd képviselőinek tüntető távolmaradásával - elfogadta azt a határozati javaslatot, amely kötött mandátumot adott Orbán Viktor kormányfőnek a hétvégi uniós csúcsra. A határozat szerint a magyar miniszterelnök csak abban az esetben támogathatja a koronavírus gazdasági hatásait ellensúlyozó uniós mentőcsomagot, valamint a következő hét éves költségvetést, ha leállítják a Magyarországgal szemben folyó jogállami vizsgálatot, az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárást.
A dokumentum a megállapodás támogatásának feltételéül szabja azt is, hogy az uniós összegek folyósítását nem köthetik jogállami kritériumokhoz, a „politizáló álcivil szervezetek” nem kaphatnak pénzt, valamint hogy a csomag révén érkező forrásokat minden tagállamnak a gazdaság újraindítására kell fordítania.
A határozat parlamenti vitájában felszólaló kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták, hogy „nincs szükségünk a hitelre", csupán a bajba jutott déli tagállamok miatti szolidaritásból támogatják a megállapodást.
A dokumentum egyébként jogilag semmire sem kötelezi a magyar kormányfőt, Orbán Viktor ugyanis az Európai Unió szabályai szerint szuverén kormányfőként, nem pedig parlamenti mandátumot képviselve vesz részt az Európai Tanács ülésein. Politikai kockázatokat persze így is hordozhat, ha a miniszterelnök végül a határozattól teljesen eltérő tartalmú döntéshez adja a nevét, de ettől még kormányzati forrásaink sem tartottak. Egy államtitkár például azt mondta, „nagyon könnyen teljesíthetők a magyar feltételek”: a pénz célhoz kötöttségét (reformok, gazdaság újraindítása) több jelentős tagállam is szorgalmazza - elsősorban a „fukar négyeknek” hívott Svédország, Dánia, Ausztria és Hollandia. Giuseppe Conte olasz kormányfő például azt nyilatkozta - miután Angela Merkel német kancellárral tárgyalt a csomagról Berlinben -: olyannyira egyetértenek ezzel a céllal, hogy „proaktív javaslatokat” tesznek le az Európai Tanács asztalára.
Egy másik államtitkár szerint a 7. cikkely szerint folytatott eljárás sem okoz majd gondot, a vizsgálatot ugyanis le lehet majd zárni a megállapodás létrejötte előtt. - Már két éve folyik az eljárás, gyakorlatilag teljes érdektelenség mellett, minden konkrét következmény nélkül - fogalmazott, majd megjegyezte: A mentőcsomagnak eleve nem része jogállamiság kérdése, így ha megállapodás születik szombaton, akkor a kormányfő már azt mondhatja: megnyerte a csatát.
Egy másik államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnagyobb ellentétek nem a magyar kormány feltételeivel kapcsolatosak, sőt ezek a többi tagállam számára marginálisak. A valódi törésvonal ugyanis a már említett fukar négyek és a déliek között húzódik. Németország ráadásul azon dolgozik, hogy őszig elfogadják legalább a mentőcsomagot, emiatt pedig hajlandó kompromisszumokra.
- Ez a konstelláció széles lehetőségeket kínál a taktikázásra Orbán Viktornak. Ezért sem volt kockázata a határozatnak, mert egy ilyen helyzetből könnyű jól kijönni – mondta forrásunk.
Angela Merkel egyébként az év végéig tartó német elnökség alatt még egy átfogó menekültügyi reformról szóló egyezményt is szeretne átverni az EU-n, legalább politikai szinten, ami szintén növeli az egyes tagállami alkupozíciókat. Az óriási érdekellentétek miatt nem számítanak arra a lapunknak nyilatkozó kormánypárti- és ellenzéki képviselők, hogy szombat este minden vitás kérdésre pontot tehet majd az Európai Tanács.
Érdekes, hogy abban ugyanakkor minden általunk megkérdezett ellenzéki képviselő biztos volt, hogy Orbán Viktor végül úgyis igent mond majd a mentőcsomagra. Mint egyikük felhívta a figyelmet, a 2021-es költségvetés gazdaságvédelmi fejezeteit már eleve úgy állították össze, hogy abban számoltak a befolyó plusz forrásokkal.
