Győző bácsi, ez a huzatszabályozó már elég avíttas. Mi legyen vele: cseréljem vagy bőrözzem? Te tudod, Lőrinc. Én megbízom benned. Amit eddig rád bíztunk, mindig rendben megcsináltad. Én csak teszem a dolgom, Győző bácsi. Nono! És az a sok munka, amit beletettél? Ne feledd, fiam, egyszer beérik majd a gyümölcs, és akkor azt teszel, amit szeretnél. De most csak bőrözd meg, én sem lopom a pénzt.
Mindig szerettem volna megírni, hogyan kezdődött az egész, de valószínűleg sosem voltam elég tehetséges egy efféle vállalkozáshoz (sajnos most sem vagyok). Ráadásul Molnár kollégától tudom, hogy elkezdeni a legnehezebb egy darabot. Ám most, hogy legalább a vége megvan, talán könnyebb a dolgom. Persze még koránt sincs vége. Ez a szerény, ám tehetséges ember egyelőre csak itthon az egyik leggazdagabb, az amerikai Forbes Magazin listáján csak a 2057., és hiába van neki egy csomó újságja, bankja, gyára és biztosítója, ő mégis a focira büszke, mert az az első számú szenvedélye. Nem véletlen hát, hogy éppen itt érett be a munkája gyümölcse.
„Dolgoznunk kell tovább, mert ahogyan az élet többi területén, a munka itt is meghozza majd a gyümölcsét” – mondja, amikor kedvenc lapjának főszerkesztője a siker titkáról faggatja. (A siker, hogy csapata, a Puskás Akadémia harmadik lett a magyar bajnokságban, és mint ilyen, indulhat a nemzetközi kupában.)
Eltekintve az orbitális közhelytől, amit az interjúalanyok kizárólag az érdemi információk hiányára, vagy elleplezésére használnak, érdemes beszélni arról az elképesztő munkáról és kitartásról, amit mi, egyszerű, kétkezi villany- és gázszerelők, tanárok és újságírók, köz- és magántisztviselők, kőfaragók és balett táncosok beletettünk ebbe a sikerbe az elmúlt években. A sikerek legfőbb letéteményeséhez, a Felcsút Utánpótlás Nevelésért Alapítványhoz és magához a klubhoz 10 év alatt több mint 65 milliárd forint köz- és magánpénz érkezett. Épült 11 edzőpálya, sportcsarnok, wellness központ és szálloda. Ehhez képest tavaly még a labdarúgó szövetség statisztikája szerint is Felcsútról került a legkevesebb utánpótlás korú játékos a nagycsapathoz – viszont majd’ 40 külföldi –, és az új felvidéki edző is arra panaszkodott, hogy külön kell foglalkozni a felnőttek edzésein az akadémiáról kikerült játékosokkal, mert „hiányoznak az alapok”.
„Nem határoztam meg konkrét büdzsét, az adott lehetőségek tükrében döntünk majd, hogy kit szerződtetünk és mennyiért” – folytatja a klubelnök, és biztosak lehetünk benne, hogy az adott lehetőségek kedvezőek lesznek. Mert bár a Nagy Tervből, hogy tudniillik évente 2-3 meghatározó magyar fiatal kerül majd az akadémiáról az európai topligákba, nem lett semmi, de legalább abban biztosak lehetünk, hogy a pénzünk jó helyen van.
A gyümölcs beérett. Mit beérett! Olyan édes és zamatos volt, hogy szinte magától hullott az ember szájába. Persze a gyümölcs – ezt tudjuk – nem hullik csak úgy, magától. Minimum jó helyre kell állni, hogy pont ott legyünk. Amikor hullik.