börtönök;Varga Judit;

- A börtönpanaszoknak vége, a sértettekre jó világ jön

Tíz új börtönszárny épült fel, már majdnem ötezer rabbal többet tudnak elhelyezni a hazai fegyintézetekben, mint 2010-ben. És miközben a zsúfoltságot megszünteti, a kormány azt tervezi, hogy megkönnyíti a börtönlakók sértettjeinek kárpótlását.

A magyar kormány az új könnyűszerkezetes börtönépületek átadásával megszünteti a zsúfoltságot a büntetés-végrehajtási intézetekben, ezzel megszűnik a jogalapja az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a hazai börtönviszonyok miatt indult pereknek – hangsúlyozta a tíz börtön területén átadott új épületszárnyak veszprémi központi avatása után lapunknak az igazságügyi miniszter.

Varga Judit feltételezi, hogy hamarosan ellenőrzik is a strasbourgi szakértők a fogvatartottak elhelyezési körülményeit, ezért – mint mondta, a szeptember végéig tartó időszak hatalmas logisztikai kihívást jelent az ország valamennyi intézetében, hiszen úgy kell majd áthelyezni egyik helyről a másikra a rabokat, hogy mindenkinek legalább az elvárt 4 négyzetméter mozgástér és 10 köbméter légtér jusson.

Emlékezetes, hogy az Orbán-kormány 2012-ben szigorította a büntető jogszabályokat, aminek az lett az egyik hatása, hogy 2014-15-ben tömegével fordultak a magyar fogvatartottak az Emberi Jogok Európai Bíróságához az intézetek elviselhetetlen zsúfoltsága miatt.

A strasbourgi intézmény 2015-ben kimondta, hogy a magyar börtönökben rendszerszintű a baj, a kormánynak megoldást kell találni a helyzet javítására. Az erre válaszként kidolgozott akcióterv 3 ezer új férőhely létesítését ígérte 5 helyszínen, de a tervezett építésekből azóta mindössze egy új kórház kivitelezése kezdődött meg Berettyóújfaluban, majdnem 500 rabnak átalakítottak egy volt laktanyát, 1600 férőhelyet pedig a meglévő intézetek felújításával, bővítésével teremtettek.

Érdemi áttörést azonban csak az idén rohamtempóban felépített acélszerkezetes, belül gipszkarton falakkal elválasztott épületek hoztak. Ehhez még azt a megszokott egymás közötti színjátékot is előadta a Fidesz, hogy az Országgyűlés kétharmada februárban felszólította saját kormányát, hogy a szeptember 30-áig vigye száz százalék alá a börtönök kihasználtságát.

A zsúfoltság enyhítésének másik lehetséges módja az úgynevezett reintegrációs őrizetben lévők arányának növelése, ami gyakorlatilag technikai eszközökkel ellenőrzött házi őrizetet jelent a nem erőszakos bűncselekmények elkövetőinek, főként büntetésük utolsó szakaszában, vagy épp az ítélet megszületéséig. A kormány akcióterve ezt is tartalmazta, de a megoldás elterjesztése nem halad rohamléptekkel. Varga Judit ugyanakkor azt nyilatkozta a Népszavának, hogy erről a célról sem mond le a kormány.

A miniszterelnök által börtönbiznisznek elkeresztelt kártérítések kifizetésének felfüggesztése után július 9-én lépett hatályba a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvény, s az igazságügyi tárca vezetője most lapunknak kijelentette, hogy szeptemberben a büntető eljárás és egyéb jogszabályok módosításával még tovább akarják könnyíteni a sértettek kártalanítását.

A tíz helyszínen most átadott új börtönszárnyak összesen 2750 férőhellyel bővítik a befogadható létszámot, s így 95 százalékosra csökken az intézetek kihasználtsága. Ez nemzetközi összehasonlításban is jó eredménynek számít. Az új épületekben három és hatágyas, klímával felszerelt szobákban helyezik el a fogvatartottakat.   

FérőhelybővítésekAz új börtönépületek központi avatásának helyszínén, Veszprémben 330 fővel bővül a befogadható létszám, ahogy Baracskán is. Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110, Tökölön 220, Kiskunhalason és Tiszalökön 440, míg Miskolcon 550 férőhellyel növelték meg az intézetet. Az Európa Tanács börtönviszonyokról készült áprilisi jelentése szerint a vizsgált 47 ország között 2019 elején Magyarország az ötödik legzsúfoltabb börtönrendszerrel rendelkezett, az intézmények kihasználtsága - javítva a korábbi 132 százalékos arányon - még mindig 114 százalékos volt.  
ÁtnevezésA közvélemény hónapok óta úgy tudta, hogy konténer börtönök épülnek az országban, ám alig két héttel a létesítmények átadása előtt a kormány módosította saját márciusi rendeletét és az akkor már szinte kész épületeket „könnyűszerkezetes épületegyüttesek” névre keresztelte át.

Vásárosnaményi ruhagyári dolgozók demonstráltak hétfőn a fizetésükért és a külföldi tulajdonosuk embertelen bánásmódja ellen.