Amióta ellenzék a mostani ellenzék, folyamatos csapdában vergődik. Lehet állítani, hogy ez a természetes, mindenhol a világon a kormányon lévők határozzák meg a közbeszédet, de a képlet ennél árnyaltabb. Hisz mégsem mindenhol kell hátat hátnak vetve, folyamatosan golyóálló mellényben és paranoiásan védekezniük a kisebbségben lévőknek, hogy észrevegyenek minden ellenük irányuló politikai trükköt. Mert nem csak akkor támad a Fidesz, ha megregulázza a szabadságukat az iparűzési adóbevételükkel biztosító településeket, ha különleges gazdasági övezetnek nevezett teljes elkobzást rendel el egyes helyeken, ha nem engedi a hitelfelvételt az ellenzéki vezetésű városoknak és közműcégeiknek, ha visszatartja uniós beruházások előlegét egyes helyeken, és hosszan sorolhatjuk még a „kreatív” megoldásokat, amelyekkel víz alá nyomja a nem kormánypárti városokat.
Minden lépéssel az a kormány célja: tanulják meg a politikai szereplők és a mezei adófizetők is, hogy ki itt az úr. Tanulják meg, hogy az kap pénzt, akinek ŐK adnak, egészségügynek jutalmat, szociális dolgozónak semmit, nyugdíjasnak valamit, de nem azt, amit vár. Hiába érvel hónapok óta az összes nyugdíjas szervezet, hogy hatalmas igazságtalanságok terhelik a mostani nyugdíjrendszert, vissza kellene hozni a bérek emelkedésével is számoló vegyes indexálást, mert az idősek ellátása egyre távolabb kerül a dolgozók béreitől. Hiába kértek egyszeri ötvenezer forintos segítséget a járvány és az élelmiszerek drasztikus drágulása miatt bajban lévő 150 ezer forint alatti nyugdíjat kapóknak, nem ezt kapják, hanem majd jövőre plusz egyheti ellátást. A nyolcvanezres nyugdíjhoz 20 ezer forintot, a millióshoz 250 ezret.
Nem baj, hogy nem ez kellene, a kormánypártok kiszámolták, mi az, ami csak és kizárólag nekik hoz hasznot, amire hivatkozva két év múlva a nyugdíjak lehetnek a kampány központjában.
A csapda áll, a parlament megszavazta a 13. havi nyugdíj bevezetését; igent nyomott az ellenzék is, nem mert mást tenni, hisz a Fidesz azonnal a nyugdíjasok meglopásával, embertelenséggel vádolná őket. Egy Bencsik János nevű ex-jobbikos fiatalember volt az egyetlen, aki ki merte mondani: másra van szüksége a több mint kétmillió nyugdíjasnak és járadékosnak, és nem szavazta meg a törvényt. Tudja, hogy két év múlva a kampányban ezzel lázítanak majd ellene, de valljuk meg őszintén, ha nem őt indítják az összefogás jelöltjeként a körzetében, függetlenként egyébként sincs sok esélye bejutni a parlamentbe.
A többiek azonban azt hiszik, még politikusok maradhatnak, és ellensúlyt jelenthetnek a Fidesszel szemben. Pedig erre nincs esélyük, ha engedik, hogy Orbán trükkjei lekössék az összes energiájukat, ha nincs pontos és folyton friss taktikájuk a kiszámítható csapdák kivédésére. A dolog nem reménytelen, hisz kutatások azt mutatják, az emberek 38 százaléka pontosan tudja, a 13. havi nyugdíj egy voksszerző trükk. Már csak meg kéne találni az ellentrükköt, hogy kimászhasson az ellenzék a csapdából.