A témát csütörtökön tűzte napirendjére az Európai Parlament, ahol Roth a soros uniós elnökség nevében megerősítette: a jogszabályi javaslat az EU következő hétéves költségvetéséhez kapcsolódik, amelyben minden mindennel összefügg. Vagyis a jogállami feltételrendszer része lesz a támogatások összegéről, elköltésük módjáról és szabályairól, a tagállami hozzájárulásokról jövő hétvégén kezdődő alkudozásnak, amikor az állam- és kormányfők Brüsszelben összeülnek. Angela Merkel német kancellár szerdai parlamenti beszédében finoman utalt rá, hogy az indítványról kompromisszumot kell kötni.
Michael Roth kifejtette: a kormányközi EU Tanácsban a delegációk főként arról vitáznak, hogy a támogatási forrásokat egyáltalán össze lehet-e kapcsolni a jogállamisággal, illetve ki és hogyan döntsön majd az esetleges szankciókról. Az eredeti javaslat szerint a tagállamoknak csak meglehetősen nagy többsége blokkolhatná a pénzmegvonásra vagy felfüggesztésre tett indítványt, de ez néhány országnak nem tetszik.
A huszonheteknek egyhangúan kell elfogadniuk a büdzsét és együttes elvi beleegyezésüket kell adniuk a jogállami feltételrendszer megteremtéséhez. Mindezt azután az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
A csütörtöki plenáris vitában több EP-képviselő kifejtette, hogy a parlament nem fogja hozzájárulását adni egy olyan csomaghoz, amelyből hiányzik a közösségi forrásokat a jogállam tiszteletben tartásához kötő rendelet. Az osztrák néppárti Othmar Karas azt mondta, szégyen, hogy a tagállamok nem tudnak dűlőre jutni a már két éve előttük fekvő rendelettervezetről, a német zöldpárti Daniel Freund meg a berlini kormányra mutogatott, amiért szemet húny Orbán Viktor viselt dolgai fölött. Többen azt hangsúlyozták, hogy az európai adófizetők pénze nem landolhat korrupt állami vezetők és családtagjaik, valamint barátaik zsebében.
