„Vérünkben lévő” vagy „genetikailag kódolt” magyar nemzetkarakter bizonyosan nem létezik – idézzük Ladányi János szociológust. Orbán Viktor mintha másként gondolná. Erre utalnak azok a beszédek és nyilatkozatok, amelyekben a miniszterelnök – időnként meghökkentő fordulatokkal élve – rendre különleges tulajdonságokkal ruházza fel a magyarságot.
Tegnap a Karmelita kolostorban például arról beszélt a Mindent a magyar vidék jövőjéért című könyv bemutatóján, hogy "a magyar férfiember archetípusa" a gazda. - A vidéki ember ugyanis úgy gondolkodik, hogy van egy terület, annak van határa, világos kiterjedése, és az ottani életminőségért, rendért, a területből való megélhetésért, a dolgok menetéért ő a felelős - fejtegette az MTI tudósítása szerint. Hozzátette: van felelősség, de nem korlátlan, nem absztrakt. Orbán Viktor szerint ebből a felelősségérzetből érthető meg, hogy "a magyar politikának a magyar vidék miért adott olyan sok jó vezetőt, hiszen ehhez is ugyanaz a gondolkodásmód szükséges."
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen például a kormányfő a közelmúltban kifejtette, hogy „mi, magyarok, feketeöves válságkezelők vagyunk, bármekkora is körülöttünk a zűrzavar, nálunk a fejekben rend, a karokban erő, a szívekben lojalitás uralkodik". Orbán úgy vélte, a hazaszeretet érzése „befon minket egy közös sorsba”, amely nagyszerű és kivételes, „csak a miénk”. Ugyanígy „csak a magyar nyelv képes egyetlen szóba belesűríteni az országot, a népet, a szülőföldet és az otthont, ahogy ezt a haza szó teszi”.
Előzőleg, amikor Sátoraljaújhelyen turulszobrot avatott, a miniszterelnök újabb betekintést engedett a magyarság mibenlétébe. Először is: „a magyaroknak ezredéves magasságban van a történelem horizontja”. Más népek gyűrűjében „mi, magyarok” nem tűntünk el, hanem „különálló minőségünket megőrizve” alapítottunk hazát. Bár az évszázadok alatt magyarok százezrei estek el a csatatereken, Orbán Viktor szerint „láthatta az egész világ, hogy a magyar nemzeten nem fog se a golyó, se a kardvas”.
A sátoraljaújhelyi szónoklatba belefért még az is, hogy „mi, magyarok egy nagy kultúraépítő és államszervező nemzet vagyunk”. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy „nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet”. Más kérdés, hogy ezt külföldön kevéssé méltányolják. Orbán megjegyezte ugyanis: „egy olyan nép önbizalmával és tartásával kell élnünk, amely tudja, hogy többet adott a világnak, mint amit kapott tőle”.
„Mi, magyarok” a járvány idején is „példamutatóan összefogtunk” – derült ki egy áprilisi miniszterelnöki videóból. Múlt héten adott közrádiós interjújában Orbán Viktor közölte: „a magyar ember olyan, hogyha nem látja évente legalább egyszer a tengert, akkor úgy érzi, hogy börtönben van”.
Ekkor talán felrémlett előtte annak a tavaly készült kutatásnak az eredménye, amely szerint a magyarok kevesebb mint kétharmada, 62 százaléka tervezett egyáltalán nyaralást, a megkérdezettek 32 százaléka pedig kizárólag belföldi úti célt jelölt meg. A kormányfő gyorsan finomított. Legalábbis – jegyezte meg – „sokan vagyunk, akik így érezzük, és ez egy nagyon erős érzés a magyarok szívében”. (Csupán az elmúlt hónapok terméséből válogattunk. Orbán Viktor korábban elhangzott, hasonló tartalmú kijelentéseiből 2019. szeptember 21-én gazdag csokrot állított össze a 444.hu.)
A miniszterelnök üzenetei a magyarok kiváltságosságát sugallják, de ezek az üzenetek gyakran burkoltan a kormány munkáját dicsérik – nyilatkozta lapunknak Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője. Orbán Viktor szerint Magyarország élen jár a klímavédelemben, támogattuk az „értünk küzdőket”, mi lehetünk a mentőöv Európának – sorolta. Az unortodox gazdaságpolitikát is magyarázta már azzal a miniszterelnök, hogy mi magyarok „sportot űzünk” abból, hogyan lehet egy-egy kérdésről teljesen másként gondolkodni, mint bárki a világon.
Ezek mind az Orbán-kormány politikai döntéseihez, ígéreteihez kötődnek – hangsúlyozta Szicherle Patrik. Érdemes összevetni ezt a (volt vagy jelenlegi) ellenzéki pártokhoz köthető nyilatkozatokkal: az ellenzék az ország lecsúszását, szuverenitásának elvesztését okozná. A Fidesz-KDNP magyarsággal kapcsolatos nyilatkozatai is beleillenek a kormánypártoknak abba a politikai stratégiájába, amely a nemzetet két részre, a „nemzetiek” és „nemzetellenesek” táborára osztja.
Szicherle Patrik szerint alapvetően nem kifejezetten különleges jelenség, hogy – legfőképp populista – politikusok az emberek érzelmeire hatva próbálják alátámasztani saját döntéseiket. Boris Johnson brit miniszterelnök arról beszélt egy parlamenti felszólalásában, hogy a „jó, brit józan ész” jól működött a koronavírus elleni védekezés első fázisában, és jól működhet a másodikban is. A brit különutasság érzése jelentős szerepet játszhatott a Brexit-népszavazás során is.
Tőlünk keletebbre – hívta fel a figyelmet a Political Capital elemzője – jó példa lehet Vlagyimir Putyin Oroszországa, ahol a valós súllyal bíró, így az orosz elnök újraválaszthatóságát érintő kérdések mellé olyan ideológiai változtatások kerültek, mint az oroszok második világháborúban elért sikerei, vagy a hagyományos családi értékek képviselete.
