Tavasszal még a dél-indiai Karnátaka állam székhelye, Bengaluru (régies átírás szerint Bangalor) számított a koronavírus-járvány egyik helyi sikertörténetének. A technológiai ipara miatt India Szilícium-völgyeként is emlegetett, 11 milliós nagyvárosban egészen június elejéig mindössze néhány száz beteget tartottak nyilván, miközben az ország két legnépesebb városában, Mumbaiban és Újdelhiben tízezrével regisztrálták a fertőzéseket. A figyelemre méltó siker kapóra jött a Narendra Modi miniszterelnök vezette hindu nacionalista Indiai Néppártnak (BJP), amely mintavárosként mutathatta be a kormánypárti polgármester által irányított Bengalurut, kiváltképp az ellenzéki vezetésű Mumbaihoz és Újdelhihez képest.
Mindazonáltal a bengalurui modell nem csupán politikai termék volt, az indiai sajtó is elismerően számolt be a városban elért eredményekről, melyek kulcsa az volt, hogy átvették és technológiai megoldásokkal ötvözték az egyébként ellenzéki kormányzású, délnyugat-indiai Kerala államban bevált alapos kontaktkutatást. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok megkeresték, tesztelték, illetve szükség esetén elkülönítették azokat az embereket, akik az igazolt betegekkel érintkeztek és elkaphatták tőlük a fertőzést. Mindez azonban csak a szigorú karanténintézkedésekkel párosulva működött jól - a júniusi újranyitással hirtelen megszaporodó esetszám túlterhelte a rendszert. A megbetegedések megugrásával a metropolisz újabb és újabb körzetei kerültek ismét vesztegzár alá, ám a korlátozások nem lassították le jelentősen a kór terjedését. A növekvő esetszám Mumbaihoz és Újdelhihez hasonlóan Bengaluruban is elkezdte maga alá gyűrni a helyi ellátórendszert.
Az egészségügyben tapasztalt problémákat tükrözi egy nemrégiben elhunyt, 53 éves koronavírusos férfi nagy nyilvánosságot kapott története: szerettei azt mesélték, hogy hiába kerestek fel személyesen 18 kórházat és hívtak fel további 32-t Bengaluruban, mindenhonnan elutasították őket. Az egyik felkeresett intézmény végül mégis fogadta volna a beteget, de a férfi meghalt, mielőtt az orvosok kezelésbe vehették volna. Nemcsak férőhelyből nincs elég az ellátórendszerben, az állami és a magánkézben lévő intézmények egyaránt szakemberhiánnyal is küzdenek.
Az egyik magánkórház igazgatója, Dr. Taha Mateen egy internetre feltöltött toborzóvideóban szinte könyörögve kérte az orvosok jelentkezését. Az intézményvezető a felvételeken arra panaszkodik, hogy elegendő ággyal és lélegeztetőgéppel rendelkeznek még legalább 30 koronavírusos beteg fogadására, de nincs, aki ellássa őket. A személyzet túlnyomó többsége ugyanis a fertőzéstől tartva nem hajlandó bejárni: a negyvennégy orvosból mindössze öten, a húsz ápolóból pedig csak tizenketten vették fel a munkát - számolt be a felvételek közzétételének másnapján a The Times of India.
A koronavírusos esetek hirtelen megemelkedése váratlanul érintette a helyi vezetést - ismerte el szerdán Karnátaka állam egészségügyi oktatásért felelős minisztere, Keshava Reddy Sudhakar. A tárcavezető elmondta: arra számítottak, hogy csak július végén érik el Bengaluruban a 11 ezret meghaladó betegszámot. Sudhakar szerint még sincs ok az aggodalomra, mert megteszik a szükséges lépéseket, növelik az ellátórendszer terhelhetőségét. Ennek jegyében például Bangalore egyik konferenciaközpontját több mint 10 ezer enyhe vagy tünetmentes beteg elkülönítésére szolgáló létesítménnyé alakították át.
A helyi vezetés ezenfelül a járvány fékezése érdekében a metropoliszban egész vasárnapra kiterjesztette az egyébként csak az éjszakákra érvényes kijárási tilalmat. A lépés értelmében a helyiek szombat estétől hétfő reggelig csak a legszükségesebb esetekben hagyhatják el otthonaikat. Szigorúbb intézkedések (például az utazási korlátozások) visszavezetése azonban nincs napirenden, mivel, ahogyan azt Bookanakere Siddalingappa Yediyurappa karnátakai főminiszter is megjegyezte: az állam lakóinak meg kell tanulnia “együtt élni a vírussal.”
Nyilatkozata jól tükrözi a kormányzó BJP hozzáállását, amely immár a gazdaság újraindítását tartja elsődleges céljának. Igaz, hogy Narendra Modinak nincs túl sok választása, mivel a márciustól júniusig tartó országos szigor nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket: recesszióba döntötte India gazdaságát és tízmilliókat tett állástalanná, de a pandémiát nem állította meg. Az új megbetegedések száma március óta folyamatosan növekvő tendenciát mutat, amelyet az újranyitás nem különösebben befolyásolt. Az elmúlt napokban már 22-25 ezerrel bővült a regisztrált fertőzöttek száma, amelyre részben magyarázatot adhat az elmúlt hetekben megnövekedett a tesztkapacitás, ám aggasztó, hogy Bengaluruhoz hasonlóan számos olyan helyen kapott erőre a járvány, ahol nemrég még alig észleltek koronavírusos eseteket.
A krízis súlyosbodását mutatja, hogy a múlt hétvégén India már Oroszországot is megelőzte az igazolt fertőzések számában, így az ország világszinten - az Egyesült Államok és Brazília mögött - a harmadik helyen áll, már több mint 770 ezer megbetegedést regisztráltak. Némileg árnyalja a helyzetet, hogy a halálesetek tekintetében valamelyest jobban állnak az indiaiak, a hivatalos statisztikák szerint a pandémia egyelőre nagyjából 21 ezer áldozatot követelt, vagyis nemzetközi összehasonlításban hét ország is megelőzi őket - ugyanakkor a vírus naponta nagyjából 500 áldozatot követel és ez a szám is emelkedőben van. A járványhelyzet egy ideig még biztosan romlani fog Indiában: a fertőzések száma a legoptimistább várakozások szerint a hónap végén vagy augusztus elején érheti el a csúcspontot, de egyes becslések a novemberi tetőzést sem zárják ki.
