A vadászbalesetek hírei általában nem jutnak el teljes részletességükben a nagy nyilvánossághoz, egyelőre annyit lehet tudni a 444.hu cikke nyomán, hogy július 5-én Nagybörzsönyben egy magyar, egyes források szerint osztrák vadász és társa a helyi erdész vezetésével annak autójával vadászni indult. Útközben egyikük fegyvere elsült, Sz. Péter erdészt a fején vagy a tarkóján érte a lövés, állapota egyelőre válságos, a következő napokban stabilizálódhat.
– A balesetek mindig is elő-előforduló következményei voltak a vadászatnak. Az, hogy ezek a szokásosnál nagyobb visszhangot kapnak manapság, a vadászatot övező negatív urbánus megítélés következménye. Olyannyira része volt ezek elkerülhetetlensége a közvélekedésnek, hogy a jog a vadászbalesetek következményeit még a XX. század elején sem büntette: sok gyilkosságot éppen ezért próbáltak meg vadászbalesetnek feltüntetni, mert így az elkövető elkerülhette a büntetést – magyarázta lapunknak Ősi Zsolt, vadászattal csak szabadidejében foglalkozó ügyvéd.
Fegyvert ma már csak az vásárolhat, akinek erre engedélye van, aki vadászati célra kíván puskát tartani, annak jogszabály által előírt vadászvizsgát kell tennie állami vizsgabizottság előtt. Ennek része a fegyverhasználati és fegyverismereti vizsga, amelyet a rendőrség bonyolít le, ennek elméleti és gyakorlati része van. Ismerniük kell a vizsgázóknak a jogszabályokat, és a fegyverhasználati szabályokat, a gyakorlati részben a biztonságos fegyverkezelés elsajátításra különös hangsúlyt fektetnek. Ez már csak azért is fontos, hogy úgy tudja használni a puskát a vadász, hogy a vadat minél biztonságosabban, a lehető legkevesebb szenvedést okozva tudja elejteni.
Ennek ellenére van bizonyos, sztenderd mennyiségű baleset, vannak kikerülhetetlen fatális vadászbalesetek, már csak azért is, mert a vadászok az elejtést megelőző pillanatokban felfokozott idegállapotban vannak, ami szintén szerepet játszik az előfordulásokban. Alapvetően kétféle baleset szokott előfordulni, az egyik kifejezetten a vadászatok alatt történik, amikor valaki úgy ad le lövést a vadra, hogy az akár halálos balesetet okoz. Másrészt a fegyverkezelés szabályainak megsértése révén nem kifejezetten vadra leadott lövés közben történnek a balesetek, az utóbbi időkben a döntő többségük ilyen. A vasárnapi a hírek alapján ilyennek tűnik, és a májusi is ennek az eredménye volt. Egyébként ritka, hogy egy kívülállót érint a baleset, legtöbbször vadásztárs a szenvedő fél. Emlékezhetünk, Újfehértón májusban, egy két kilométerrel odébb elsütött puskából származó golyó ölt meg egy, a háza udvarán a lányával beszélgető férfit.
Ma már van jog-következménye a vadászbaleseteknek, a Btk. 165 paragrafusa foglalkozik ezzel. Ez a jogszabály kifejezetten megemlíti a fegyver használatát mint foglalkozási szabály alá eső tevékenységet, a tűzfegyveres vadászat tehát akkor is foglalkozásnak számít, ha valaki csak szabadidős célokból folytatja. A büntetőjog e „foglalkozási” szabályok megszegésével okozott balesetet minősíti büntetendőnek. Elvileg történhet olyan baleset, ami tényleg valamilyen fatális véletlen következménye, de a szigorú szabályozások miatt csak nagyon ritkán fordul elő, hogy nem találnak valamilyen hibát, mulasztást, ami vagy rutintalanságból, vagy könnyelműségből adódik. És akkor még ott van a megemelkedett adrenalin szint is – tudtuk meg Ősi Zsolttól.
Az egyes országok saját hatáskörükben szabályozzák a fegyvertartást, használatot, Magyarországon a külföldi engedélyeket külön vizsgálat nélkül elfogadják. A német és osztrák törvények hasonlóan szigorúak a miénkhez, az olasz vadászokra jellemző inkább a fegyelmezetlenség, náluk gyakoribbak az első kategóriába eső balesetek.
