Az angol labdarúgó válogatott egyik gólvágójától, Gary Linekertől származik az egyik legtöbbször idézett aforizma. Eszerint a futball olyan játék, amit 22-en játszanak 90 percen át, és a végén mindig a németek nyernek.
Horvátországban - kissé átfogalmazva - így hangozhatna a mondás: a parlamenti választásokon ugyan több párt indul, de a végén mindig a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyer. Persze, ahogy a futballban, itt is tudnánk kivételeket felsorolni, sokatmondó azonban, hogy a függetlenség kikiáltása óta 12 kormányfő állt az ország élén, ebből 9 a HDZ politikusa volt, ketten szociáldemokraták és egy független. Hiába rázta meg korrupciós botrányok sora a HDZ-t, a parlamenti választásokon rendre remekül hajrázik.
Tavaly év végén felcsillant a remény a baloldal számára, hiszen az elnökválasztást némi meglepetésre az egykori szociáldemokrata miniszterelnök, Zoran Milanovic nyerte meg a hivatalban lévő államfővel, Jadranka Kosorral szemben. A vasárnapi felmérések is adtak némi önbizalmat a baloldal számára: most vagy soha! – gondolhatták politikusai. Ám erre a választásra is beteljesedett Lineker átírt mondása. Hiába látták az élen a közvélemény-kutatók szinte az utolsó pillanatig a balközép Restart Koalíciót, a végén a HDZ kiütéses győzelmet aratott. Ebben pedig két személynek volt döntő érdeme. Egyrészt Andrej Plenkovic miniszterelnöknek, másrészt pedig Davor Bernardicnak, az ellenzéki Restart kormányfőjelöltjének.
Plenkovicra épült a HDZ teljes kampánya, egy sor népszerűsítő filmet készítettek róla. Ez teljesen természetes, valóban tapasztalt, igazi európai politikus, aki mindig irtózott illiberális európai kollégáitól. Komoly érdeme, hogy a szélsőjobbal nem egyszer nyíltan kacérkodó HDZ-t egyértelműen centrista párttá alakította át. Ezzel ugyan kiváltotta a kormánypárt szélsőségeseinek óvatos lázadását, de tavasszal nagy fölénnyel nyerte meg a HDZ elnökválasztását, ami végképp eldöntötte, melyik úton haladjon tovább a politikai erő.
Plenkovicnak szerencséje is volt, de megküzdött érte. A horvát soros uniós elnökség ugyanis épp az idei év első félévére esett, s Zágráb valóban jól vette az akadályt, ami elsősorban Plenkovic profizmusának köszönhető. Másrészt a járványt is jól kezelte a kormányfő és csapata.
Abban azonban, hogy vasárnap a HDZ ilyen magabiztosan nyert, Davor Bernardicnak is megvolt a maga szerepe. A Restart kampánya nem őrá épült, hanem az volt a mondanivalója: fontos az összefogás. Nincs is ezzel gond, de nem kell kampányszakértőnek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: nem szerencsés, ha egy kormányfőjelölt hiányzik a választási plakátokról. A választók egyszerűen súlytalannak találták. A kampányban túl passzívnak is tartották, s azt sem tudta elmagyarázni a polgároknak, mi a különbség a HDZ és a Restart programja között.
A Restart végül labdába sem rúghatott, Bernardic pedig nem egy öngólt is lőtt.
De Plenkovicnak is bőven van feladata: meg kell szabadulnia a pártja korrupt politikusaitól. Igaz, ha négy év múlva választás lesz, úgyis a HDZ nyer…