A Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egészen a közelmúltig az államalapítónak is nevezett, 1999-ben elhunyt elnök, Franjo Tudjman pártjának számított. Sokan még ma is nosztalgiával emlékeznek vissza azokra az időkre, amikor a néhai nacionalista államfő állt a párt élén. A vasárnapi parlamenti választás után azonban a HDZ végérvényesen Andrej Plenkovic pártjává vált. Az ország függetlenségének elnyerése óta az egyik legnagyobb és legváratlanabb győzelmét aratta a jobbközép erő. Plenkovic a saját elképzelései szerint modernizálta a HDZ-t, igyekezett megszabadulni a radikális jobboldaliaktól, akik Miroslav Skoro most a harmadik helyre befutott Haza Mozgalmában leltek menedékre.
A HDZ malmára hajtotta a vizet az alacsony részvétel. A voksolást ugyanis a koronavírus-járvány árnyékában rendezték meg. Csak optikai csalódás volt, hogy a szavazókörök előtt sorok kígyóztak: egyszerre csak egy ember lehetett bent. A jobboldalnak közismerten elkötelezettebb a szavazótábora, ami mit sem von le a HDZ sikerének értékéből, hiszen annak is megvan a maga oka, miért maradtak távol a választástól tömegesen a baloldali érzelműek. A balközép Restart Koalíció listavezetője, Davor Bernardic nem volt elég meggyőző számukra. Abban, hogy a szociáldemokraták a közvélemény-kutatásokra rácáfolva súlyos vereséget szenvedtek, döntő szerepe lehetett az utolsó, pénteken megrendezett Plenkovic-Bernardic vitának. Aki addig még vacillált, hogy melyik pártra szavazzon, könnyen meghozhatta a végső döntést, mert Plenkovic sokkal tapasztaltabb, érettebb politikus benyomását keltette.
Nem kérdés, hogy a siker Plenkovic személyes győzelme. El tudta feledtetni, hogy 2016 óta hatalomban lévő kormányának több politikusa korrupciós botrányba keveredett, aminek nyomán felmerült a kérdés, tényleg szakított-e sötét múltjával a HDZ. Egy hónappal a választás előtt derült fény egy újabb ügyre, az észak-dalmáciai szélerőmű építését is korrupció hatotta át. A rendőrség 13 személyt tartóztatott le, köztük Knin egykori polgármesterét, Josipa Rimacot, a közigazgatási minisztérium államtitkárát. Úgy látszott, nincs menekvés a HDZ számára, legalábbis a közvélemény-kutatások ezt sugallták. Plenkovicnak azonban profizmusával ezt a botrányt is sikerült csillapítania.
A miniszterelnöknek ráadásul a szélsőjobb állandó nyomása alatt kellett dolgoznia. Minden arra utalt, hogy Miroslav Skoro jobboldali radikális mozgalma sok voksot oroz el a HDZ-től. A kampányban azonban a hazaszeretetével kérkedő Skoro sem tudta meggyőzni a választókat, szakértők szerint Horvátország csődbe jutna, ha az ő programja valósul meg.
A voksolás nem csak a Restart Koalíció, hanem a Haza Mozgalom is a vesztese. A választás előtt úgy látszott, hogy nélküle nem jöhet létre az új kabinet. Most azonban mégis ez a forgatókönyv válik valóra. Az abszolút többséghez 76 mandátumra van szükség, a HDZ 66-ot szerzett. A kisebbségi képviselők biztosították Plenkovicot a támogatásukról, illetve megkapta továbbá a Horvát Nemzeti Párt (HNS) és a Reformisták egy-egy honatyájának voksát. Ez jó hír Európának: Horvátország nem fordul jobbra.
