A Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egészen a közelmúltig az államalapítónak is nevezett, 1999-ben elhunyt elnök, Franjo Tudjman pártjának számított. Sokan még ma is nosztalgiával emlékeznek vissza azokra az időkre, amikor a néhai nacionalista államfő állt az ország és a párt élén. A vasárnapi horvát parlamenti választás után azonban a HDZ végérvényesen Andrej Plenkovic politikai erejévé vált. A függetlenség elnyerése óta az egyik legnagyobb és legváratlanabb győzelmét aratta a jobbközép tömörülés. Plenkovic modernizálta a HDZ-t, a saját elképzelései szerint alakította át, igyekezett megszabadulni a radikális jobboldaliaktól, akik a voksoláson harmadik helyre befutott Miroslav Skoro Haza Mozgalmában leltek menedékre.
A HDZ malmára hajtotta a vizet az alacsony részvételi arány. A voksolást ugyanis a koronavírus-járvány árnyékában rendezték meg. Csak optikai csalódás volt, hogy a szavazókörök előtt nagy sorok gyűrűztek: egyszerre csak egy ember lehetett a szavazóhelységben, s a szavazók kisebb procedúra után voksolhattak. A jobboldalnak közismerten elkötelezettebb a szavazótábora. Ez azonban mit sem von le a HDZ sikerének értékéből, hiszen annak is megvan a maga oka, miért maradtak tömegesen távol a választástól a baloldali érzelműek. A balközép Restart Koalíció listavezetője, Davor Bernardic nem volt elég meggyőző számukra. Abban, hogy ilyen súlyos vereséget szenvedtek a szociáldemokraták, rácáfolva minden közvélemény-kutatásra, döntő szerepe lehetett az utolsó, pénteken megrendezett Plenkovic-Bernardic vitának. Aki addig vacillált azon, melyik pártra szavazzon, könnyen meghozhatta a végső döntést, mert Plenkovic sokkal tapasztaltabb, érettebb politikus benyomását keltette.
Nem kérdés, Plenkovic személyes győzelme volt ez. Feledtette azt, hogy 2016 óta a hatalomban lévő kormányának több politikusa keveredett korrupciós botrányba, melynek nyomán felmerült a kérdés: tényleg szakított-e sötét múltjával a jobboldali kormánypárt? Egy hónappal a választás előtt derült fény egy újabb ügyre. Az észak-dalmáciai szélerőmű építését is korrupció lengte körül. A rendőrség 13 személyt tartóztatott le, köztük Knin egykori polgármesterét, Josipa Rimacot, a közigazgatási minisztérium államtitkárát. Úgy látszott, az újabb ügy miatt nincs menekvés a HDZ számára, elveszti a választást. Legalábbis a közvélemény-kutatások ezt sugallták, Plenkovicnak azonban profizmusával ezt a botrányt is sikerült feledtetnie.
A hivatalban lévő miniszterelnöknek ráadásul a szélsőjobb állandó nyomása alatt kellett dolgoznia. Minden jel arra vallott, hogy Miroslav Skoro jobboldali radikális mozgalma sok voksot oroz el a HDZ-től. A kampányban azonban a hazaszeretetével kérkedő Skoro sem tudta meggyőzni a választókat, szakértők szerint ha pártjának programja valósulna meg, Horvátországot csőd fenyegetné.
A voksolás vesztese nem csak a Restart Koalíció, hanem a Haza Mozgalom is. A választás előtt úgy látszott, hogy e párt nélkül nem jöhet létre az új kabinet. Most azonban erre is van esély. Az abszolút többséghez 76 mandátumra van szükség, a HDZ 66-ot szerzett. Plenkovicék megszerezhetik mind a nyolc kisebbségi képviselő támogatását, két átszavazót pedig nem lesz nehéz elorozni a Haza Koalícióból, hiszen Skoro pártjában több egykori HDZ-s található.
