A koronavírusjárvány miatti korlátozások feloldásával visszatérni látszik az élet a boltokba is, a friss KSH adatok alapján azonban a kereskedők még nem hagyták maguk mögött a nehéz időszakot. A kiskereskedelmi szektor forgalma májusban már 6,1 százalékkal meghaladta az áprilisit, éves alapon, azaz a múlt év hasonló időszakához mérve, azonban ez még mindig 2,1 százalékos visszaesését jelent. Az emberek még a korlátozások feloldása után is az élelmiszerboltokban vásároltak a legtöbbet, így ezekben a forgalom éves alapon 1,8 százalékkal nőtt. Ez persze még mindig jócskán elmarad a korábbi évek 3-4 százalék körüli bővülésétől.
Miután azonban májustól előbb vidéken, majd Pest megyében és Budapesten is el lehetett már menni a nem élelmiszer jellegű üzletekbe is vásárolni, az áprilisi bezuhanás után ezen boltok forgalma is nőtt: éves szinten 0,7 százalékkal. A korábbi években ugyanakkor még kétszámjegyű volt a növekedés. A ruha- vagy cipőboltosokat ráadásul nem vigasztalja még ez a kismértékű átlagos javulás sem, hiszen esetükben tavalyhoz képest 40 százalékos a visszaesés. (Igaz, ha úgy vesszük, az áprilisi 90 százalékos zuhanáshoz képest ez javulásnak mondható.) Tavaly májushoz képest szintén kevesebbet vásároltak az emberek a könyvesboltokban és a számítástechnikai üzletekben (-10 százalék), kevesebb gyógyszer, gyógyászatitermék és illatszer fogyott (-15 százalék), a használtcikk-üzletek forgalma pedig 45 százalékkal esett vissza. Nőttek viszont az eladások az iparcikk jellegű vegyes- (13 százalék), valamint a bútor-, és műszakicikk-üzletekben (5,3 százalék).
Ami pedig a teljes kiskereskedelmi adatot visszahúzta, az nem más, mint az üzemanyag-kereskedelem. A benzinkutak forgalma csaknem 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor, azaz érezhetően kevesebbet használták autóikat még a korlátozások feloldása után is az emberek. Erre utal az is, hogy – a kiskereskedelmi adatok közé nem tartozó – gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai is majdnem negyedével estek vissza. A webshopok viszont továbbra is szárnyaltak: az 59 százalékos bővülésükkel jócskán hozzájárultak a kiskereskedelmi ágazat mintegy 1000 milliárd forintos havi forgalmához.
Bár a fentiek a piaci várakozásokhoz képest jobb adatnak számítanak, a májusi javulás csak arra volt elegendő, hogy a 2017-es fogyasztási szintekről a 2018 közepén mért kiskereskedelmi forgalomra álljon vissza a szektor – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte júniusban további javulás történhetett, ahogyan az élet fokozatosan elkezdett visszatérni a normális kerékvágásba és a lakosság pótolja az elmaradt fogyasztást. Az utazások visszafogottsága és a munkaerőpiaci helyzet ugyanakkor tartósabban alacsonyabb növekedési ütemet hozhat a kiskereskedelemben.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szintén úgy látja: a következő hónapokban tovább javulhatnak a kiskereskedelmi adatok, hiszen júniusban már vidéken és a fővárosban is a teljes hónapban nyitva voltak az üzletek, és egyre többen térnek vissza a munkahelyükre. A bérek emelkedése mellett az elhalasztott fogyasztás is a forgalom várható felfutásában játszhat szerepet, a megugró munkanélküliség, a bércsökkentések, a részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok viszont hátráltathatják a kilábalást. Az elemző szerint így az idén 1,2-1,5 százalékkal bővülhet a kiskereskedelmi forgalom, a járványhelyzet előtti szintet pedig az év végén, jövő év elején érheti el a szektor.
