A veszélyhelyzet miatti rendkívüli jogrendet kihasználva több polgármester is hozott olyan egy személyi döntéseket, amelyeknek a járvány elleni védekezéshez nem sok köze volt, annál több a helyi politikai csatározásokhoz.
A sajtóban nagy port vert fel, hogy Szekszárd és Komló fideszes polgármesterei új költségvetést fogadtak el, utóbbi ráadásul fel is függesztette a képviselői tiszteletdíjak kifizetését. Nagykanizsa szintén kormánypárti vezetője "csak" odáig ment el, hogy csökkentette a tiszteletdíjak összegét, de alpolgármestert nevezett ki és tanácsnokokat hívott vissza. Az ellenzéki városvezetők közül kritika érte Eger, Göd, Vác és Érd polgármesterét, mert a helyi Fidesz szerint visszaéltek a veszélyhelyzettel, döntéseikről sem őket, sem a lakosságot nem tájékoztatták megfelelően, a VIII. kerület vezetője pedig büntetést is kapott egy közbeszerzési döntése miatt. Kritizálták a szintén ellenzéki sződligeti és polgári polgármestereket is, mert részleges helyi kijárási tilalmat vezettek be.
A Fővárosi Kormányhivatalt vezető Sára Botond március 16-án önmérsékletre szólította fel a városvezetőket, mert egyre nagyobb számban fordult elő, hogy a kerületek vezetői belenyúltak a költségvetésbe, pedig szerinte „csak arra jogosultak, hogy az önkormányzatok zökkenőmentes működését biztosítsák”. De arra is volt példa, hogy Újbuda DK-s vezetője a kormányhivatalt jelentette fel, mert szerinte nem teljesítette a járvány alatti ellátási kötelezettségét.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) értékelése szerint sok esetben önkényes polgármesteri döntések születtek, ezeknek pedig teret adtak a kormányhivatalok is, hiszen nem ellenőrizték megfelelően, hogy a településvezetők visszaéltek-e a veszélyhelyzet adta felhatalmazással. A jogvédő szervezet a hozzájuk forduló helyi képviselőknek nyújtott jogi segítségadás közben szerzett tapasztalatokra alapozza ezen álláspontját.
Egy kivétellel kormánypárti polgármesterek rendeletei és határozatai miatt érkezett kifogás a TASZ-hoz, amelyekkel kapcsolatban a megyei kormányhivatalok válogatás nélkül, minden esetben elutasították a benyújtott panaszokat.
A fentiekből is látszik, hogy a 2011-ben született katasztrófavédelmi törvény a gyakorlatban országos szinten most először kipróbált veszélyhelyzeti szabályait sokféleképp lehet értelmezni, s aki vissza akar élni a felhatalmazással, az megteheti.
- Annál, hogy néhány polgármester visszaélt a felhatalmazással, még fontosabb, hogy a kormányhivatalok nem töltötték be a törvényesség ellenőrzéséről szóló szerepüket – mondta a Népszavának a TASZ politikai szabadságjogi projektjének jogásza. Szabó Attila kiemelte, egy-egy döntés mögött bonyolult jogi háttér húzódik, ezért sokszor fel sem tűnik a képviselő-testületek tagjainak, de még a kormányhivatali dolgozóknak sem, hogy a polgármester túllépett a jogszabályokon.
- Ha valamennyi veszélyhelyzet alatt született polgármesteri döntésnél elvégeznénk egy szükségességi és arányossági tesztet, nagyon sokszor kibukna a túlterjeszkedés – vélte Szabó Attila. Hangsúlyozta, hogy a kormányhivatalok a jogvédő szervezet segítségével elküldött beadványokat csak formálisan vizsgálták, azt tapasztalták, hogy az önkormányzatok fölött nincs valós jogi kontroll. Ezért azt tartanák jó megoldásnak, ha a helyi képviselők közvetlenül fordulhatnának a bírósághoz panaszaikkal és az így megszülető döntésekből egy idő után kikristályosodna, hogy hol a határ a polgármesterek számára.
A TASZ közérdekű adatigényléssel szeretné megtudni, hogy hány esetben éltek a kormányhivatalok törvényességi felhívással a polgármesterek döntéseivel szemben a veszélyhelyzet ideje alatt, s mi is hasonló kérdéssel fordultunk a Miniszterelnökséghez, de választ még nem kaptunk.
