Az „új, baloldali fasizmushoz” intézett hadüzenetre használta fel a július 4-i nemzeti ünnepen mondott beszédét Donald Trump. Az Egyesült Államok elnöke szerint a koronavírus-járvány hamarosan elmúlik, még az év vége előtt meglesz a védőoltás és a gazdaság is visszapattan. Ennél sokkal borúlátóbban írta le az elmúlt hetekben a rendőri erőszak és a rasszizmus ellen kibontakozott mozgalmat, amelynek során „dühödt tömegek az erőszak hullámával árasztották el városainkat” és az emlékművek meggyalázásával „véget akarnak vetni Amerikának”. A Fehér Ház kertjében több száz, egymás mellett ülő, maszk nélküli meghívott előtt Trump kifejtette: „Most azon vagyunk, hogy legyőzzük a radikális baloldalt, a marxistákat, az anarchistákat, az agitátorokat, a fosztogatókat és azokat, akiknek sok esetben fogalmuk sincs arról, hogy mit csinálnak.”
Az első kommentárok szerint Trump kétségbeesetten próbál valami olyat mondani, ami megállítja saját tábora lemorzsolódását. A felmérések szerint a választás előtt négy hónappal csökken a támogatottsága a kulcsfontosságú „ingadozó” államokban és a korábban őt támogató rétegekben - legfontosabban a képzetlen fehérek körében. Helyzetét nehezíti, hogy a járvány halálos áldozatainak száma már 132 ezer fölött, az igazolt fertőzéseké lassan hárommillió körül jár. A gazdasági károk helyreállítása nem megy egyik napról a másikra, ráadásul a járvány újra gyorsulóban van és emiatt sok helyen vissza kell állítani vagy be kell vezetni az egészségügyi korlátozásokat. Ezért az elnök visszanyúl a megválasztása idején használt sötét hangvételhez, azokra a veszélyekre fókuszál, amelyektől majd ő fogja megvédeni Amerikát.
Az ostromlott erődre emlékeztető Fehér Házban nyilván örömmel fogadták a magyar miniszterelnök levelét. Az amerikai Függetlenség napja alkalmából Orbán Viktor kifejtette, azt várja, hogy a jövőben is folytathatja Trumppal a közös munkát.
Van egy terület, ahol Trump kétségkívül sikert tud felmutatni: a bíróságok konzervatív, esetenként nyíltan jobboldali személyekkel való feltöltése. Ez perdöntő választási szempont az evangéliumi vallási közösségek egy része számára, mert ennek révén akarják elérni régi céljukat, az abortusz teljes tiltását. Az elnök már két konzervatív tagot jelölt a legfelső bíróságba és ugrásra készen várja, hogy valamelyik liberális bíró halála vagy visszavonulása esetén még inkább jobbra tolja a kilenctagú testületet.
Szövetségi körzeti szinten Trump a múlt héten történelmi határt ért el: három és fél év alatt immár kétszáz bírót jelölt és neveztetett ki a szenátussal – döntő többségükben fehéreket és kivétel nélkül konzervatívokat. Az élethossziglani megbízatások miatt ez azt jelenti, hogy a fellebbviteli törvényszékeken hosszú évtizedekre a jobboldal kerül pozícióba, ami azonnali előnyökkel jár a Republikánus Párt számára: itt döntenek például a választókörzeti határokra vagy a szavazójog korlátozására vonatkozó ügyekben. A következményekre jó példa a volt nemzetbiztonsági tanácsadó, Michael Flynn ügye, aki kétszer is beismerte, hogy hazudott az FBI-nak, ám Trump nyomására az igazságügyi minisztérium visszavonta a vádat és egy fellebbviteli bíróság 2:1 arányban az eljárás lezárására kötelezte az illetékes bírót. A két erre szavazó bírót már Trump jelölte a tisztségre.
Az elnöknek Mitch McConnell, a szenátusi többség vezetője teremtette meg a tömeges bírói kinevezések lehetőségét, aki Barack Obama elnökségének utolsó két évében rutinszerűen megakadályozta a Fehér Ház jelöltjeinek meghallgatását. Erre a jogi lehetőséget éppen a demokrata párti politikusok teremtették meg, amikor az ellenzéki obstrukció megakadályozására 2013-ban 60-ról 51-re csökkentették a kinevezéshez szükséges szenátusi voksok számát és más fékeket is kiiktattak. Most hiába nyerné meg Joe Biden az elnökválasztást, és szereznék meg esetleg a szenátusi többséget is, a harmadik hatalmi ágban a republikánusok már saját céljaiknak megfelelően töltötték föl az üres helyeket.
