„Hét bő esztendő után hét szűkebb esztendő következik” – ezt még márciusban mondta a parlament gazdasági bizottságának meghívottjaként Kecskemét fideszes polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia, amikor kirajzolódni látszott, hogy milyen elvonások okozhatnak nehézséget a hazai önkormányzatoknak a koronavírus-járvány közepette. Az ingyenes parkolás, a gépjárműadó elvonása, valamint az iparűzési adó befizetésének elhalasztása a költségvetés átalakítására kényszerített több önkormányzatot is, köztük Kecskemétet, ahol 1,4 milliárdról 3,4 milliárdra nő az államnak fizetendő szolidaritási adó is. Ez megterheli a Mercedes-gyár jelenléte miatt egyébként jó helyzetű megyeszékhelyt is.
A város a körülmények miatt összesen 6,5 milliárd forintos hitelkeret megkötésére kapott felhatalmazást csütörtökön a fideszes többségű közgyűléstől. Ebből tervezik finanszírozni a Modern Városok Program és más uniós fejlesztések önerejét.
A lépés azért meglepő, mert már 2019-ben 3,2 milliárd forint befektetési hitelkeretről döntöttek, amiből 1,7 milliárd forintot hívott le Kecskemét főleg oktatási és egyéb közintézményei, valamit úthálózatának fejlesztésére, összesen 41 projektre. Idén azonban a tavalyi listáról megmaradt 34 fejlesztés megvalósítására vehet fel 6,5 milliárd forintot a város. Összesen tehát 9,7 milliárd forintos hitelből tudják elkezdeni a fejlesztéseiket, de ezen kívül van a városnak egy 3 milliárd forint körüli likviditási hitelkerete is – ez egyelőre érintetlen az önkormányzat lapunknak adott tájékoztatása szerint.
„Szembetűnő, hogy korábban 6 milliárd hitelről szólt a diskurzus, de a 415 millió forint körüli gépjárműadó kormányzati elvétele után magasabb összegre kért hitelajánlatot a polgármester” – nyilatkozta lapunknak Lejer Zoltán jobbikos képviselő.
„A kormányzati elvonások és támogatások változásának egyenlege jelenlegi becslésünk szerint 200 millió forint körül alakulhat” – válaszolta kérdésünkre a polgármester sajtótitkára. Takács Valentina ugyanakkor nem válaszolt arra, hogy ha tavaly 3,2 milliárdot terveztek 41 projektre, miért van szükség további 6,5 milliárdra a megmaradt 34 fejlesztés megkezdésére.
„Mivel működési hitel felvételét a törvény tiltja, csak fejlesztési célra vehet fel hitelt a város az Orbán-kormány jóváhagyásával. Ez viszont azt eredményezi, hogy amit korábban a fejlesztési önerőre szánt Kecskemét, azt inkább a működésre és költségvetési tartalékba helyezi át, tehát a hiányzó összeget fejlesztési hitelként pótolják” – magyarázta Szőkéné Kopping Rita, a város pénzügyi bizottságának DK-s elnöke.
