Nagyon rosszul sikerült a magyar gazdaság számára a koronavírus miatt a második negyedév. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) saját becslése szerint éves összehasonlításban hét százalékkal csökkent GDP az első negyedéves 2,1 százalékos növekedés után – mondta Patai Mihály a jegybank csütörtöki sajtótájékoztatóján. A MNB ennek ellenére az idén 0,2-3 százalék közé, vagyis pozitív tartományba várja a gazdaság növekedését. Az MNB tudatosan optimista az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban, még ha sokan gúnyolódnak is rajtunk emiatt – tette hozzá a jegybank alelnöke.
A jegybank szerint ahhoz, hogy a második félévben beinduljon a növekedés – és pozitív tartományban maradjon a gazdasági teljesítmény –, további beruházásokra van szükség. Az MNB ennek megtámogatására indította újra az Növekedési hitelprogram Hajrá hitelkonstrukciót, amit maximum 2,5 százalékos kamattal vehetnek igénybe az hazai kis-, és közepes vállalkozások (kkv). Az indulás óta eltelt szűk három hónapban már 1500 vállalathoz mintegy száz milliárd forintnyi hitelt helyzetek ki a bankok, a tervek szerint az év végéig ez az összeg ezer milliárd forintra növekedhet, amelynek 45 százaléka új beruházásra mehet. Az első száz milliárdból csak 25 százalék ment beruházásra, a kkv-k többsége forgóeszközhitelt vett felé, hogy válság alatt megroggyant likviditását rendbe tegye.
Az MNB a hitelfelvételek ösztönzésére tovább könnyített a feltételeken: a cégek már külföldi beruházáshoz is igényelhetik az NHP hiteleket, míg a lakásszövetkezetek és társasházak is vehetnek fel beruházási kölcsönt – jelentette be Patai Mihály. (A bejelentéssel egy időben kitüntették a Gránit Bankot, amely a legaktívabb volt a hitelkihelyezésben.)
Miközben az MNB a második negyedre hét százalékos gazdasági visszaeséssel számol, az OTP Bank elemzési központja megerősítette, hogy a kormány 3,8 százalékos GDP-arányos deficitcéljával szemben a bruttó hazai termék 4-4,5 százalékára rúgó hiányt vár 2020-ra. Az április államháztartási adatok azt sugallják, kizárható, hogy extrém rossz forgatókönyvek valósuljanak meg – tették hozzá. Ha 4-4,5 százalékos lesz hiány, az akkor is jelentős mértékben elmarad majd a régiós országok hiányszintjétől. Ugyanakkor a világjárvány felerősödése miatt újabb hullámok sem zárhatóak ki (ennek már jelei láthatóak a környező országokban a fertőzések számának növekedésben), ha ez bekövetkezik, akkor a gazdaságnak további támogatásra lesz szüksége, ami a költségvetés hiányának további növekedésével járna. Amennyiben ez elmarad, már jövőre teljesítheti a magyar állam a maastrichti hiánykövetelményt az OTP elemzői szerint, ugyanis a 2021-es GDP-arányos hiányt 2,9 százalékra várják.
