Száznál is kevesebb egyede él már csak vadon az impozáns mendeszantilopnak, más néven addaxnak (Addax nasomaculatus), de a nemzetközi fajmegmentési programok révén az állatkertekben kedvezőbb a helyzete, amin javított, hogy egy életrevaló borjú született júniusban a Szegedi Vadasparkban. A borjak kilenc hónapnyi vemhesség után látják meg a napvilágot. Antilophoz illően pár órán belül már lábra is állnak az újszülöttek. A szegedi borjú háromhetesen pedig már magabiztosan jár, fut, időnként ugrándozik is – olvasható az intézmény honlapján.
Az addax erőteljes testfelépítésű, a hímek marmagassága elérheti a 115 centit, tömege pedig a 125 kilót is, szőrzetük színe az évszakok váltakozásával sötétedik és világosodik. Hosszú, akár egyméteresre is megnövő, csavart szarvai miatt kedvelt trófea, orvvadászatuk jelentősen hozzájárult a létszámának csökkenéséhez. Olyannyira, hogy több állatfajhoz hasonlóan a természetes élőhelyén kipusztult vagy várhatóan rövidesen ki fog pusztulni.
Főleg olyan területen élnek, ahol gyakoriak a háborúskodások, a természeti kincseket zavartalanul zsákmányolják ki. A sivatagi életmódhoz alkalmazkodott állat a szélsőséges hőmérséklet-ingadozást jól tűri, főleg silány minőségű, szárazságtűrő növényekkel táplálkozik, vízhez meg nem is jut hozzá. Szegeden ennél kedvezőbbek számára a körülmények, ennek is köszönhető, hogy két évvel az érkezésük után elkezdtek szaporodni. Nyáron főként éjszaka aktívak, a nappalokat pihenéssel töltik. Vegyes, 5-20 egyedből álló csordáikban kötött hierarchia van, a csoportot a legidősebb tehén vezeti.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája alapján mindössze 60-90 kifejlett egyede él kisebb területeken a Szahara déli részén. Az állatkertekben állománya Európában több mint 210 egyedből áll, közel 80 állatkertben tartják, vagyis sikeresnek mondható a fajmentő tenyészprogramja (EEP). Jelenleg futnak visszatelepítési programok is Marokkóban és Tunéziában is.
