Dobrovits Orsolya művészettörténészt választotta elnökévé a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) kongresszusa. A szakember, aki tíz éve végez érdekvédelmi munkát, nehéz időszakban veszi át a szervezet irányítását, hiszen a kormánypárti többség húsvét előtt váratlanul előállt az ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésével, s a törvényt azóta el is fogadta a parlament. Ennek értelmében idén november elsejétől a könyvtári, a múzeumi, a levéltári, a közművelődési, a többségében vidéki színházi és a nagyzenekari munkavállalók kis előnyökkel járó közalkalmazotti jogviszonya egyszerű munkaviszonnyá alakul át. Az érdekvédők célja annak elérése, hogy az átsorolás a lehető legkevesebb hátrányt okozza a munkatársaknak.
A kihívás sajnos nem szokatlan – fogalmazott a Népszavának az új elnök. Hasonlóan nagy feladatot jelentett a civil törvény előírásainak való megfelelés is, hogy évente kell megszervezni és finanszírozni egy kongresszust, alapszabályt kellett módosítani. Most a közalkalmazotti jogviszony elvesztése felerősítette az igényt, hogy a kulturális ágazat munkahelyeinek 40 százalékában meglévő kollektív szerződések körét bővítsék, az új egyéni munkaszerződések mögött a lehető legtöbb helyen ilyen kollektív alku álljon. A KKDSZ Piliscsabán összegyűlt tisztségviselői a főváros, Pécs és Miskolc kultúráért felelős alpolgármestereivel beszélgetve megállapították, hogy az érdekegyeztetésre nyitott intézményfenntartó önkormányzatokkal lehet sikeres az együttműködés, és várhatóan ezeken a településeken lesz nyílt és átlátható az intézményvezetők kiválasztása is. Az idő sürget – fogalmazták meg többen is -, ezért pénzügyi és jogi szakértők bevonásával kezdeményezni kell a tárgyalások megkezdését, különben „november elsején majd arra ébredünk, hogy halottak napja van és már nem vagyunk közalkalmazottak”.
A KKDSZ a járványhelyzetben egy nem reprezentatív felmérést készített, amiből az derült ki, hogy a kulturális intézményekben dolgozók körülbelül 15 százalékának csökkentette a bérét a munkáltató a pótlékok megvonásával, vagy a munkaidő rövidítésével. Az elnök szerint ez nem feltétlen volt elengedhetetlen lépés, de a tapasztalat azt mutatja, ezeket a döntéseket a legtöbb helyen egyáltalán nem egyeztették a helyi szakszervezettel. Dobrovits Orsolya az elkövetkező időszak egyik legnagyobb kihívásának nevezte, hogy az egyre felkészültebb helyi szakszervezeti vezetők mögé erős tagság épüljön.
