Miközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) május 20-ig már több mint 363 ezren regisztráltatták magukat álláskeresőként, addig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma közreadott legfrissebb statisztikája mindössze 215 ezer munkanélküliről tesz említést. Az eltérő számok a különböző módszertanból erednek: míg ugyanis az NFSZ egy adminisztratív adatot közöl – vagyis azok létszámát, akik álláskeresőként ténylegesen bejelentkeztek a munkaügyi kirendeltségeknél –, addig a KSH számai egy 38 ezer fős minta megkérdezésén, majd „teljeskörűsítésén” alapulnak.
Utóbbi statisztika ráadásul a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definícióira hivatkozva nem munkanélküliként, hanem inaktívként sorolta be az elmúlt hónapokban a koronavírus miatt munkájukat vesztők jelentős részét. Annak meghatározása szerint munkanélküli ugyanis az, aki az adott héten nem dolgozott, de a kikérdezést megelőző négy hétben aktívan keresett munkát. Az inaktívak szintén nem dolgoztak az adott héten, viszont nem is kerestek munkát, vagy ha igen, akkor nem tudtak volna munkába állni. A koronavírus járvány és az amiatt elrendelt korlátozó intézkedések idején ugyanakkor igencsak nehéz volt munkát keresni, ez nem annyira az akarattól, sokkal inkább az adott helyzettől függött. Mindenestre a fenti módszertani okok miatt lehetséges az, hogy miközben tavaly májushoz képest 134 ezerrel kevesebben dolgoztak idén májusban, addig a munkanélküliek száma ugyanezen időszakban mindössze 55 ezer fővel nőtt – a KSH szerint.
A korlátozások feloldásával ugyanakkor némi visszarendeződés már megindult a munkaerőpiacon. A munkanélküliek száma ugyan 28 ezerrel tovább nőtt áprilishoz képest, az inkatívaké viszont 59 ezerrel csökkent. A KSH szerint ennek oka, hogy a korábban munkahelyüket elvesztők nagy része – a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően – aktívan kezdett munkát keresni. Közülük 31 ezren el is kezdtek dolgozni. További 28 ezren azonban – annak ellenére, hogy kerestek munkát, és két héten belül be is tudtak volna állni – nem találtak munkalehetőséget. Így végül a hivatalos statisztika alapján ők is a munkanélküliek közé kerültek.
A hazai munkaerőpiacon dolgozók száma így áprilishoz képest összességében 31 ezer fővel nőtt májusra, ami a hivatalos statisztika szerint 4 millió 399 ezer munkavállalót jelent. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma azonban csupán 21 ezerrel bővült, 13 ezren a közfoglalkoztatottak táborát gyarapították, miközben a külföldön dolgozók száma 3 ezerrel csökkent. A foglalkoztatási ráta ez alapján áprilisról májusra 0,4 százalékkal 68,5 százalékra emelkedett a 15–64 évesek körében.
A munkanélküliségi ráta a koronavírus miatti korlátozásokat felölelő március-májusi időszakban átlagosan 4,1 százalékos, májusban viszont már 4,7 százalékos volt. Ilyen magas munkanélküliségi adatokat 2017, illetve 2016 nyara óta nem mért a KSH.
