A nyugtalan láb szindróma nem tartozik a könnyen beazonosítható és kezelhető alvási rendellenességek közé, hiszen nem olyan feltűnő, mint például a horkolás. Gyakran az érintettek is nehezen tudják leírni azt a furcsa, bizsergő érzést, égést, fájdalmat, ami lefekvéskor vagy alvás közben megjelenik a lábszárban. Sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy a panaszok mögött betegség húzódhat – mondta Vida Zsuzsanna PhD, a JóAlvás Központ neurológusa, szomnológus.
Tipikus, ha lefekvéskor vagy hosszabb ülés kezdetén (autózás, moziban vagy akár a tévé előtt) jelentkeznek a furcsa érzetek. Jellemző, hogy ezek mozgásra, például nyújtózkodáskor, járkáláskor vagy ugráláskor csökkennek, de az esti, éjszakai órákban erősebben jelentkeznek, ami az alvást is lehetetlenné teszi. Gyakran kapcsolódik hozzá éjjeli lábrángás vagy akaratlan rugdosás. Az érzetek általában mindkét lábon jelentkeznek, amelyeket húzódó, viszkető, elektromos ingerhez hasonló fájdalmakként, bőr alatt jelentkező, hangyamászásra emlékeztető érzésekként szoktak jellemezni az érintettek. Sokan nem is gondolják, hogy ez valódi probléma, amelyen lehet segíteni.
A nyugtalan láb szindróma kialakulásának pontos oka még nem ismert, vannak olyan feltételezések, amelyek szerint az agy dopaminháztartása borul fel, ami az izomkontrollt befolyásolja. Az biztos, hogy vannak olyan állapotok és rizikófaktorok, amelyek növelik a szindróma megjelenésének esélyét – tette hozzá a szakorvos.
A betegség egy része generációkon keresztül öröklődik. Ilyenkor a beteg könnyen beletörődik a kora gyerekkortól meglévő tünetekbe és alvászavarba, nem kér segítséget. Gyakran fordul elő terhesség alatt és szülés után általában meg is szűnik. Sokszor társul vashiányos vérszegénységhez, ennek rendezése a tüneteket is enyhíti. A másodlagosan kialakuló szindróma hátterében állhat veseelégtelenség, Parkinson-kór, cukorbetegség miatti perifériás neuropátia, gerincvelőt érintő betegségek.
A nyugtalan láb szindróma következménye napközbeni fáradtság, álmosság, a mindennapi teljesítőképesség csökkenése, figyelem- és memóriazavar, a koncentrálóképesség csökkenése. Ha nappal is jelentkezik, különösen erős stresszt okozhat, hiszen az érintett nem tud hosszabb időn át nyugodtan ülni. Emiatt nem szívesen utaznak, különösen repülőgéppel nem. A mielőbbi felismerés és kezelés érdekében érdemes neurológust, alvás-specialistát (szomnológust) felkeresni.
„A probléma megszüntetéséhez a legfontosabb, hogy az érintett merjen segítséget kérni. Elképzelhető, hogy szükség van alváslaboratóriumi kivizsgálásra is, amellyel az alvás alatt jelentkező eltéréseket lehet monitorozni – mondta Vida Zsuzsanna. Ha alapbetegség okozza a tüneteket, annak kezelése is szükséges, vagyis például meg kell szüntetni a vashiányt, rendezni kell a cukorbetegséget, és ajánlatos lemondani a cigarettáról, az alkoholról és az élénkítő szerekről is. A rendszeres testmozgás is hozzájárulhat a tünetek csökkenéséhez és az alvás kiegyensúlyozottabbá válásához. Ha ez nem szünteti meg a panaszokat, speciális gyógyszeres terápiára és rendszeres kontrollra van szükség.
