Valóságos választási dömping jellemzi a nyári időszakot, kivált a Balkánon, részben azért, mert több választást el kellett halasztani a koronavírus-járvány miatt. A voksolásokat azonban egyre veszélyesebb körülmények között kell megtartani.
A járvány állítólagos lecsengését követően az első választást Szerbiában rendezték meg. Már kiírásának körülményei is meghökkentőek voltak. A járvány idején Albánia után Szerbiában voltak érvényben a legszigorúbb kijárási korlátozások. Ehhez képest, amikor a belgrádi kormány úgy döntött, hogy június 21-én megtartják az áprilisról elhalasztott parlamenti választást, hirtelenjében már mindent szabad volt. Még nézők előtt focimeccset rendezni is: június 6-án 16 ezer néző előtt játszották a Partizan-Crvena zvezda belgrádi derbit. Nem meglepő módon már a voksolás előtt megnőtt a fertőzések száma. A Szerb Haladó Párt (SNS) erre bejelentette, hogy lemondja kampányrendezvényeit, ekkor azonban már késő volt. Az utóbbi napokban különösen megemelkedett a fertőzések száma, kedden 102-vel, szerdán már 143-mal, csütörtökön 137-tel. A Balkan Insight szerint ráadásul megszépítik az adatokat, a halálozások száma pedig háromszor annyi volt a március 19. és június 1. közötti időszakban, mint az előző években.
A kormány számára tehát a politikai előnyszerzés fontosabb volt az emberek egészségénél. A jelentősebb ellenzéki pártok bojkottjának is köszönhetően a Szerb Haladó Párt (SNS) példátlan győzelmet aratott a voksoláson. Ám a 61 százalékos eredmény sem volt elég ahhoz, hogy az SNS megelégedjen. Aleksandar Vucic elnök pártja a voksolást követően is harcol minden egyes mandátumért, még azokban a választókörzetekben is, ahol nem sikerült megszereznie a győzelmet. Ezek közé tartozik Újbelgrád, ahol a vízipólós világsztár, Aleksandar Sapic politikai szövetsége végzett az élen: 23 mandátumot szerzett, míg az SNS csak 22-t. Hírek szerint csak 116 szavazattal előzték meg Sapicék Vucicékat, a haladók azonnal óvtak, aminek helyt is adott a köztársasági választási bizottság. A többi 16 belgrádi körzetben a Szerb Haladó Párt végzett az élen, úgy tűnik, a 17.-ről sem akar lemondani.
Az ellenzék bojkottja miatt az SNS-nek tulajdonképpen csak egy ellenfele volt a választáson, a részvételi arány. Szakértők az ötven százalékot egyfajta lélektani határnak tartották. Az ez alatti részvétel azt jelentené, sikeres volt az ellenzéki bojkott, hiszen megkérdőjelezhetővé válik az új parlament legitimitása. Bár a független választási iroda, a CeSid úgy vélte, alig haladta meg a részvételi arány a 45 százalékot, s az Ipsos is 46,8 százalékból indult ki, feltűnő volt, hogy nem egészen egy órával az urnák lezárását követően, amikor még semmi hivatalos adat nem volt ismert, az SNS befolyása alatt álló közszolgálati csatorna, az RTS választási műsorában a párt főhadiszállásáról tudósító riporter azt közölte, a haladók szerint a részvétel meghaladta az ötven százalékot. Teljes rejtély, hogy ezt honnan vették, annál is inkább, mert a független irodák teljesen más adatokat közöltek. Az 50 százalék feletti részvétel csak akkor lett volna lehetséges, ha a választók több mint 10 százaléka az utolsó két órában járult volna az urnákhoz, ami a szerbiai viszonyok között.
Marinika Tepic, a Szabadság és Igazság Pártja (SSP) vezetője szerint a magyarázat egyszerű: a köztársasági választási bizottság Aleksandar Vucic elnök megrendelésére szépíteni próbálja a részvételi adatokat. Független szakértők a mostani választáson kétszer annyi szabálytalanságot regisztráltak, mint 2016-ban, a CeSID szerint a szabálytalanságok száma különösen az utolsó két órában emelkedett meg. A CRTA választási megfigyelő csoport szerint a szabálytalanságok nélkül a részvétel is alacsonyabb lett volna.
Végeredmény egy ideig nem lesz, a választási bizottság ugyanis csütörtökön elrendelte, hogy július 1-jén, szerdán 234 szavazókörben meg kell ismételni a voksolást .
Jövő vasárnap Horvátországban is választanak. Az országban nem a koronavírus miatt elhalasztott aktusról van szó, mint Szerbiában, de annyi hasonlóság azért van, hogy a zágrábi kormányzat érdekében is az állt, hogy a koronavírus-járvány lecsengését követő lazítás után a lehető leghamarabb írják ki a voksolást. A kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) népszerűsége ugyanis megemelkedett a járvány alatt, hogy azután már április végén csökkenésnek is induljon.
Most úgy fest, hogy Andrej Plenkovic miniszterelnök legrosszabb rémálma válhat valóra, és visszaüthet a taktikázás. A HDZ szempontjából ugyanis valóságos katasztrófával értek fel a választási kampány utolsó hetei. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy szerb gondoskodhat a horvát kormányfő megbuktatásáról, mivel Andrej Plenkovic is megjelent Zadarban azon a teniszbemutatón, amely a szerb teniszcsillag, Novak Djokovic által szervezett Adria Tour második állomása volt. Mint kiderült, a versenyen négy teniszező is koronavírusos lett. Plenkovic, aki kezet is fogott a szintén a Covid-19 által megfertőződött Djokoviccsal, elutasította, hogy kéthetes karanténba menjen, ami számára azt jelentené, hogy a választás előtt minden kampányrendezvényét le kellene mondania. Az ellenzék szerint példát kellett volna vennie Angela Merkel német kancellárról, aki hasonló esetben az önkéntes vesztegzárat választotta. A horvát miniszterelnök azzal az indokkal utasította el a karantént, hogy nem is volt olyan közel Djokovichoz, amit a tévéfelvételek cáfoltak. A HDZ első emberének idegeit láthatóan megtépázták a történtek: amikor az N1 televízió riportere azt firtatta, miért nem ment karanténba, ráförmedt, mondván, az ellenzéknek kampányol.
Plenkovic számára a másik rossz hír: már azzal sem kampányolhat, milyen jól kezelte a kabinet a járványhelyzetet. Sokáig nem, vagy csak alig regisztráltak megbetegedéseket az országban, ám a határok megnyitása után ugrásszerűen megnőtt a fertőzések száma, kedden 30-cal, szerdán 22-vel, csütörtökön már 95-tel. Ez utóbbi a járvány kitörése óta a második legnagyobb érték, s mindez alig több mint egy héttel a választás előtt. Azért is kellemetlen ez a fejlemény Plenkovicnak, mert a HDZ választási szlogenje: „Biztonságos Horvátország”.
A legutóbbi felmérések szerint a szociáldemokraták már megelőzték a HDZ-t, ez azonban nem jelenti azt, hogy Davor Bernardic Restart nevű koalíciója alakíthat majd kormányt. A Respekt című hetilap szerint még akkor is nagy esély van, hogy a HDZ alakítson kormányt, ha a 150 tagú törvényhozásban a HDZ 50 körüli mandátumot szerez, a Restart pedig 65-öt. Ugyanis Miroslav Skoro harmadik helyre esélyes, ultrajobboldali pártjából a voksolást követően valamilyen jól jövedelmező kormányzati állás reményében többen csatlakozhatnak a mérsékeltebben jobboldali HDZ-hez.
Nyáron még egy választást rendeznek a Balkánon: augusztus 30-án Montenegróban voksolnak. Az országban egyre feszültebb a helyzet, a rendőrség a napokban könnygázzal oszlatott fel egy ellenzéki tüntetést. A hatóságok a járvány újbóli felbukkanására hivatkozva betiltották a politikai és vallási jellegű gyűléseket, miután csütörtökön 22 új megbetegedést regisztráltak.
