Donald Trump külpolitikai kezdeményezései eddig nem nevezhetőek túl sikeresnek. Az adminisztrációja által kidolgozott közel-keleti béketervet nem csak a palesztinok, az arab országok, hanem az Európai Unió is elutasítja, az Észak-Korea és Washington közötti közeledés folyamatának nemhogy vége, megint egyre nő a feszültség a Koreai-félszigeten. Így az amerikai elnöknek egyetlen esélye maradt, hogy még hivatali ideje lejárta előtt felmutasson egy külpolitikai sikert, ha az ő nevéhez fűződik a Szerbia és Koszovó közötti békemegállapodás aláírása. Ennek agytrösztje Richard Grenell, az Egyesült Államok korábbi berlini nagykövete lett volna, aki egyben Washington balkáni különmegbízottja is volt. Trump azzal honorálta lojalitását, hogy néhány hónapja őt nevezte ki az Országos Hírszerzési Igazgatóság élére.
Grenellnek eddig tulajdonképpen majdnem minden bejött, legalábbis ami a balkáni események irányítását illeti. Miután a tavaly októberi koszovói választáson győztes Albin Kurti nem Washington szája íze szerint politizált, az Egyesült Államok hathatós támogatásával márciusban megbuktatták. Ez volt az a pont, amikor nyilvánvalóvá vált, milyen nagyok az ellentétek Washington és az EU között a Koszovó-politikát illetően. Míg ugyanis az EU a törvényesen megválasztott Kurti pártját fogta, az Egyesült Államok a hazájában mind népszerűtlenebb elnökét, Hashim Thaciét.
Kurtit ugyan korrupcióellenes fellépése miatt sokan támogatják, de Thacihoz hasonlóan ő sem makulátlan személyiség. Még ellenzéki politikusként könnygázgránátot robbantott a pristinai parlamentben, később pedig, miután Belgrád rendre megakadályozta, hogy Koszovó a nemzetközi szervezetek tagja legyen, a párbeszéd keresése helyett a radikális megoldást választotta. Ragaszkodott például a szerbiai termékekre kivetett 100 százalékos vámhoz, amelyet a pristinai parlament már csak a megbuktatása után törölt el .
A koszovói viszonyokra jellemző, hogy Kurti csak majdnem három hónappal a vele szembeni sikeres bizalmatlansági indítvány után volt kénytelen távozni a kormány éléről, amikor addigi helyettese, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) volt frakcióvezetője, Avdullah Hovti került a kormányfői székbe.
Közben az Európai Unió sem adta fel balkáni béketerveit, de Thaci közölte, hogy ő az amerikai kezdeményezést támogatja. Több interjúban is kifejtette, mennyire nagyra tartja Donald Trumpot és azt, hogy június 27-re tárgyalást kezdeményezett Aleksandar Vucic szerb elnökkel. Nem világos, hogy mi szolgált volna egy esetleges megállapodás alapjául, de tartotta magát az a feltételezés, hogy a két köztársaság közötti területcsere. Belgrád alighanem zsíros amerikai üzletekben is reménykedett. Vucic ráadásul megerősödött a vasárnapi szerbiai parlamenti választás után, így különösebb belpolitikai következmények nélkül ismerhette volna el Koszovót. Mindez egyszerűen hangzik, de azt az amerikai adminisztrációnak is tudnia kell, hogy bármilyen megállapodás életbe lépéséhez hónapokra, ha nem évekre van szükség, így nem valószínű, hogy az esetleges kompromisszumot Trump hivatali ideje lejártáig átültessék a gyakorlatba. Igaz, az amerikai elnököt ez alighanem a legkevésbé sem érdekelte volna, őt csak az izgatta, hogy legalább valamiféle szóbeli megegyezés szülessen.
Az 1998-1999-es koszovói háború alatt történt bűncselekményeket kivizsgáló hágai ügyészség azonban alaposan keresztülhúzta Trump és Grenell számításait, hiszen három nappal a nagy washingtoni találkozó előtt jelentette be: a konfliktus idején elkövetett háborús bűnök, illetve emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával vádat emel Hashim Thaci államfő, valamint Kadri Veseli volt parlamenti elnök ellen, mert mintegy száz ember lemészárlásában lehetett szerepük.
Thaci nem is tehetett mást, lemondta a washingtoni megbeszélést. Az amerikai vezetés megpróbált jó arcot vágni az új helyzethez, és azt közölte, hogy a döntés esélyt ad az új kezdetre, örömmel várják Avdullah Hovti kormányfőt. Ő azonban csütörtökön reggel szintén lemondta a részvételt, amivel végképp kudarcba fulladt az amerikai erőfeszítés. Elutazásának azért sem lett volna sok értelme, mert sosem nyert választást, így igencsak megkérdőjelezhető a tekintélye.
Thaci kezdettől fogva ellenezte a hágai bíróság létrehozását és rendre megkérdőjelezte annak illetékességét. Minden bizonnyal maga is tisztában volt vele, hogy vádat emelhetnek ellene, ezért is válhatott az Egyesült Államok koszovói szószólójává: az amerikaiaktól remélt segítséget.
Nagy kérdés, hogy mennyire véletlen az időzítés. Lehet, hogy az EU áll a mögött, hogy Thaci épp a washingtoni megbeszélés előtt vált hiteltelenné, hiszen a törvényszék már áprilisban tette meg a vádemelést, de ezt csak most hozta nyilvánosságra. A bíróság létrehozását eredetileg az Egyesült Államok is támogatta, de az időzítés tényleg gyanús. Egy elmélet szerint Thaci és Vucic átfogó megállapodása egyben a bíróság végét is jelentette volna, ezért jelentették be a döntést éppen most. Ez talán meredek feltételezésnek tűnik, de az biztos: az EU nem lelkesedett volna azért, hogy épp Thaci kössön országa nevében történelmi megállapodást Szerbiával. Így történhetett meg, hogy a washingtoni tárgyalások már a megtartásuk előtt kudarcba fulladtak.
