Végre úgy tűnik, megérkezett a nyár, az előrejelzés szerint legalábbis ízelítőt kapunk a napsütésből, amelynek áldásos, illetve káros hatásairól is sokat hallani. Az biztos, a szervezet egészséges működéséhez szükség van a napfényből termelődő D-vitaminra, jó hatása van a bioritmusunkra és a hangulatunkra is, ezért a napozás létszükséglet, a leégést viszont mindenképpen el kell kerülni. A járvány miatt idén kevesebb napfény érte a bőrt és a napsütés erősebb és kevésbé szűrt, mint néhány évtizede, óvatosan és fokozatosan kell napfürdőzni.
A napfény mintegy 50 százaléka látható fényből, 45 százaléka infravörös sugárzásból, és 5 százaléka ultraviola (UV) sugárzásból áll. Ez utóbbi szintén három részre az UVA-ra, az UVB-re és az UVC-re osztható. Az UVA-sugarak hullámhossza a legnagyobb, ez a sugárzás hatol a legmélyebbre a bőrben. Ettől le nem égünk, de hosszú távon ez felelős a bőr öregedéséért és bizonyítottan szerepet játszik a legrosszabb indulatú bőrdaganat, a melanoma kialakulásában is. A bőr barnaságáról és a leégésről is az UVB sugarak gondoskodnak, amelyek szintén hozzájárulnak a bőrrák kifejlődéséhez. Minél nagyobb tengerszint feletti magasságban nyaralunk, annál erősebb UVB-sugárzásnak vagyunk kitéve. Az alacsony hullámhosszú UVC-sugarak legnagyobb részét a földfelszínt körülvevő ózonréteg kiszűri – mondta Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza.
A fizikai fényvédelem, például kalap, napszemüveg, póló mellett megfelelő krémet is érdemes használni. A napozáshoz használható termékeken található SPF a Sun Protection Factor rövidítése és a fényvédőfaktort jelzi. Az UVA-faktor pedig az UVA-sugárzás elleni védelem erősségét jelenti. A szám arra utal, hogy a naptej használatával hányszor több időt tölthetünk a napon leégés nélkül. Ha például fényvédő krém nélkül 3 perc alatt leégünk, akkor egy 30 faktorossal készítmény használatával ez az idő 30x3, azaz 90 percre tolódik ki.
Milyen faktorszámot válasszunk?
Az 1. bőrtípusba tartoznak azok a vörös vagy világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte sohasem barnulnak le. A 2. típus először leég, majd bebarnul, a 3. típus jobban barnul, 4-es pedig szinte sohasem ég le. Az 5. típusba az észak-afrikai, az ázsiai és a mediterrán térségek lakói tartoznak, a 6. kategória pedig a fekete bőrűeké. A gyerekeknek bőrszínüktől függetlenül és az első típusba tartozóknak minimum 40-es faktorszámú fényvédő használata ajánlott. Az Európában elterjedt, 1- 3. típusnak legalább 30-as fényvédő faktorra van szüksége, nem véletlen, hogy a patikákban nem is igen kapni ennél alacsonyabb faktorszámú termékeket – tette hozzá a szakorvos.
Mivel az UV-filternek legalább 20 perc hatóidőre van szüksége, célszerű még otthon vagy az öltözőben bekenni magunkat. Másfél óránként ajánlott az újrakrémezés, és azt is jó tudni, hogy a sós víz akár teljesen leoldhatja a bőrt védő filmréteget. Egyes gyógyszerek, például vízhajtók, gyulladáscsökkentők, antibiotikumok fényérzékennyé tehetik a bőrt, bizonyos fogamzásgátlók pedig egyenetlen pigmentációt, úgynevezett májfoltot okozhatnak, de ez nem fokozza a leégés kockázatát – jegyezte meg a bőrgyógyász.
Jó a tavalyi?
A szakorvos azt ajánlja, inkább akkor is vásároljunk új terméket, ha az előző évit a hűtőben tároltuk. A nagy hőmérséklet-változás, a levegővel, a vízzel és a homokkal való érintkezés ugyanis néhány hónap alatt tökreteszi a fényvédő faktor hatását, így a védelme nem garantált.
A kozmetikai készítményekben lévő illatanyagok és konzerválószerek allergiát válthatnak ki, amit a napsugárzás tovább erősíthet. Az érzékeny, allergiára hajlamos embereknek tanácsos még nagyobb odafigyeléssel megválasztani a kozmetikumaikat, legjobb, ha szakorvostól kérnek tanácsot. Egy készítménynél fontos, hogy ne károsítsa a bőrt, ne legyen toxikus, fényérzékenyítő és a verejtékkel se lépjen reakcióba. Ha mégis bőrtünetek jelentkeznek, amelyek a termék elhagyásával és egy másik alkalmazásával sem múlnak el, célszerű bőrgyógyászhoz menni. Új termék használata esetén előbb kis bőrfelületen próbáljuk ki és csak utána kenjük be az egész testünket.
„Az óvatos napozás pozitív hatással van az atópiás dermatitis, az ekcéma tüneteire. A tapasztalatok alapján a pikkelysömörös betegek állapota is javul napfény hatására, a betegek kis százalékánál azonban a meleg, párás időjárás felerősíti a tüneteket. Sokan úgy tartják, a napozás leszárítja a pattanásokat is, de erről érdemes bőrgyógyásztól tanácsot kérni, mert lehet, hogy az ultraibolya sugárzás fokozza a gyulladást, és utólagos hiperpigmentációt, vagyis barnás elszíneződést okoz a bőrön. Azt is érdemes tudni, hogy vannak olyan pattanásellenes készítmények, amelyek fényérzékenységet okozhatnak, ezért el kell olvasni a betegtájékoztatót” – hangsúlyozta Rózsa Annamária.
