Brazíliában hétvégén a félszázezret is átlépte a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma. Ezzel az ország második helyen áll a tragikus mutatóban az Egyesült Államok mögött. Emellett már több mint egymillióan fertőződtek meg. A napi megbetegedéseket mutató görbe továbbra is meredeken emelkedik. Jair Bolsonaro kabinetjének semmiféle stratégiája sincs a járvány megfékezésére, miközben már megkezdte a különféle korlátozások feloldását. Annyira drámai helyzet alakult ki, hogy idővel akár több halálos áldozat lehet, mint az Egyesült Államokban.
Brazília a totális katasztrófa felé halad – ismerte el Miguel Nicolelis brazil tudós, aki a járvány által különösen sújtott északkeleti országrész védekezését próbálja koordinálni.
Nem pislákol fény az alagút végén. Jair Bolsonaro elnök 2018-ban annak köszönhette megválasztását, hogy a gazdaság rendbetételét ígérte. Idén azonban a GDP visszaesése a 9 százalékot is meghaladhatja, s senki sem tudja megjósolni, mi történik, ha a járvány második hulláma is beindul. A kabinet legpragmatikusabb tagjának tartott Paulo Guedes gazdasági miniszter figyelmeztetett arra, hogy a járványnak hosszabb távon is drámai gazdasági hatásai lehetnek.
Bár az egyes szövetségi államok Jair Bolsonaro elnökkel szemben kijárási korlátozásokat és szigorú szociális intézkedéseket vezettek be, most ők is kénytelenek lazítani. Rio de Janeiro egészségügyi illetékese elismerte: nincs más lehetőségük, inkább szembenéznek azzal, hogy még több megbetegedés és haláleset várható, különben kénytelenek lemondani minden bevételükről, arra se maradna pénz, hogy az orvosokat kifizessék. Atila Iamarino, a Sao Pauló-i Egyetem biológusa a Bloombergnek elmondta, túl hamar történik meg a nyitás.
Ahhoz képest, hogy válságkezelés tekintetében Brazília az egyik legrosszabb a világon, meglepő, hogy Bolsonaro elnök tábora elég stabil, 30 százalék tűzön-vízen és minden tragédián keresztül kitart mellette. Arról a rétegről van szó, amely elhisz minden összeesküvés-elméletet, s amelyet manipulálni lehet különféle álhírekkel.
Félő, hogy az elnökhöz húzó tisztek katonai puccsot terveznek. A céljuk az lehet, hogy megerősítsék Bolsonaro hatalmát és megszabaduljanak a demokratikus intézményrendszertől. Mindezt 35 évvel a katonai diktatúra után. Kiszivárgott hangfelvételekből kiderül, az elnök leszámolna a független ügyészséggel, a szabad sajtóval. A brazil kormányban szolgáló tiszteket különösen aggasztja a politikai instabilitás és az, hogy rendkívüli módon megingott az elnök helyzete a drámai egészségügyi, politikai és gazdasági állapotok miatt.
Az előjelek nem túl biztatóak. Nemrégiben Bolsonaro, továbbá alelnöke, Hamilton Murao tábornok és a hadügyi tárca élén álló Fernando Azevedo nyíltan megfenyegették az igazságszolgáltatás intézményeit. Mint fogalmaztak, a fegyveres erők nem fognak „abszurd parancsoknak” engedelmeskedni és nem fogadják el azt, ha egyesek „politikai ítéletek nevében a hatalom megkaparintására törekednek”.
Előzőleg a kabinet erős embere, Luiz Eduardo Ramos ezredes, a kabinet főtitkára visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint katonai hatalomátvétel veszélye fenyeget az országban. Ugyanakkor a Bolsonaro-klán kijelentéseiből nem sok jóra lehet következtetni. Az elnök harmadik gyermeke, Eduardo Bolsonaro szenátor azt közölte, nem az a kérdés, hogy szakít-e az ország a demokráciával, hanem az, mikor. S maga az államfő is bátorítja saját híveit a kongresszus, illetve a legfelsőbb bíróság elleni megmozdulásokra. Carlos Fico, a Rio de Janeirói Egyetem történésze a Le Figarónak kifejtette, Bolsonaro és körei, kiegészülve néhány tiszttel, folyamatos provokációkkal fenyegetésekkel gondoskodnak arról, hogy sakkban tartsák a demokratikus intézményeket. Lehetségesnek tartja, hogy a fegyveres erők nem engedelmeskednek a legfelsőbb bíróságnak vagy a kongresszusnak.
Az elnök idegessége abból fakad, hogy az igazságszolgáltatás nyomozást indított kampányának feltehetően illegális finanszírozása miatt. Több fronton is folyik a vizsgálat. Az igazságszolgáltatás célkeresztjébe került két fia, Eduardo és Carlos is, akiket korrupcióval és álhírek terjesztésével vádolnak. Bár a 11 főből álló legfelsőbb bíróságot korábban érték bírálatok, mára a taláros testület vált a demokratikus intézményrendszer, a hatalmi ágak szétválasztásának garanciájává, emiatt is szálka a Bolsonaro család szemében.
A hadsereg egyes vezető személyiségei szerint az 1988-as alkotmány a hadseregnek ad bizonyos jogköröket abban az esetben, ha vita alakul ki az intézmények között. Másszóval azt állítják, beavatkozhat a katonaság az elnök mellett. Michael Mohallem, a riói Getulio Vargas Alapítvány jogászprofesszora szerint azonban ebből egy szó sem igaz. A hadsereg illusztris személyiségeinek jelenléte a hatalomban nagyon is megosztja a brazilokat. Egy felmérés szerint 52 százalék ellenzi és csak 43 százalék támogatja, hogy közvetlen hatást gyakorolhatnak az eseményekre.
Hamarosan felmerülhet az elnök elmozdításának lehetősége a parlamentben. Ugyanakkor a helyi intézményrendszer rendkívül törékennyé vált, így nem zárható ki, hogy Brazília visszafordul a múltba, a katonai diktatúra érájába.
