Alkotmánybíróság;veszélyhelyzet;gépjárműadó;

VILLÁMCSŐDÜLET - Több száz ember vonult utcára

- „Az Alkotmánybíróság elveszítette Alkotmánybíróság jellegét”

Nem vizsgálhatta érdemben az Alkotmánybíróság (AB) azt a beadványt, amely az önkormányzati gépjárműadó 40 százalékának elvonásáról szólt, mert nincs a kérdésben hatásköre a testületnek – ezt maga az AB állapította meg egyik legfrissebb döntésében. A testület arra hivatkozott, hogy a költségvetést érintő ügyről van szó, ezért abban nem dönthet. 

Fleck Zoltán, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatója szerint viszont ez nem költségvetési ügy, hanem a rendeleti kormányzás kérdése, a parlament hatáskörének megkerülése. - Ha ebből a szempontból vizsgálta volna érdemben az ügyet a testület, aligha juthatott volna más következtetésre, mint hogy itt az önkormányzati jogok szükségtelen és aránytalan korlátozása történt, és meg kellett volna semmisítenie a gépjármű adó elvonásáról szóló kormánydöntést – mondta.

Szerinte azért volt az intézkedés szükségtelen és aránytalan, mert az egészségügyi veszélyhelyzet elhárításában semmi nem indokolta. - Pusztán gazdasági számítások állnak szemben az önkormányzati tulajdon alkotmányosan védett szabadságával, vagyis nem volt alkotmányos indoka a kormánynak a döntés meghozatalára – fogalmazott Fleck Zoltán.

Az ELTE oktatója szerint a mostani határozattal az AB utólag legitimálta a kormány döntését. Kifejtette, hogy a veszélyhelyzet átmeneti rendelkezéseiről szóló „mosléktörvénnyel” a kormány stabilizálni akarja azt a közjogi állapotot, amiben a parlament megkerülése nélkül dönthet bármiben. Szerinte az Alkotmánybíróság nem fog ellenállni ennek a folyamatnak.

- A civileknek és a jogásztársadalomnak is le kell számolni azzal az illúzióval, hogy ez az Alkotmánybíróság bármiben is ellensúlya lenne ennek a kormánynak. Vagyis az Alkotmánybíróság elveszítette Alkotmánybíróság jellegét – mondta, hozzátéve, az sem lehet véletlen, hogy a gépjármű adóról szóló határozat előterjesztője az a Varga Zs. András volt, akit várhatóan a Legfelsőbb bíróság tagjává választanak majd.

- Bár jelentősen korlátozta az Orbán-kormány mögött álló parlamenti többség az Alkotmánybíróság jogkörét, most látszik, hogy sokkal súlyosabb támadás volt az intézménnyel szemben, hogy a kormányhoz lojális tagokkal töltötték fel – mondta a Népszavának a döntéssel kapcsolatban Fleck Zoltán.    

Az AB döntéséhez egyébként Tóth Bertalan, az MSZP elnöke is kommentárt fűzött közösségi oldalán, ebben azt írta, „a fékek és ellensúlyok rendszere igenis jó dolog, már ha működik. Csakhogy Magyarországon egyre kevésbé”.

Mint ismert, a koronavírus járvány elleni védekezésre hivatkozva a kormány a veszélyhelyzeti törvényből eredő felhatalmazásával élve rendeletben irányította át a központi járványalapba a gépjárműadó 40 százalékát, 34 milliárd forintos bevételkiesést okozva az önkormányzatoknak. Emiatt 52 ellenzéki képviselő fordult a taláros testülethez, kérve, hogy állapítsa meg a döntés alkotmányellenességét. 

Kötetlen rakparti séta Karácsony GergellyelTöbb száz ember vett részt Karácsony Gergely vasárnap délelőttre szervezett kötetlen beszélgetésén. A főpolgármester támogatói körében - több kerületi polgármesterrel együtt - a "Stop Budapest-adó" feliratot fújta rá az aszfaltra. Karácsonyék szombaton plakátkampányt is indítottak, hogy felhívják a figyelmet, a kormány hogyan von el forrásokat a fővárostól. A plakátok szerint a kormány jövőre több mint 35 milliárd forintot akar elvenni a budapestiektől szolidaritási hozzájárulás néven, míg ez az összeg 2018-ban csak 5 milliárd forint volt. A városvezetés azt állítja, hogy ebből az összegből minden évben fel lehetne újítani a Lánchidat, amiről már hetek óta üzenget egymásnak a főváros és a kormány. A plakátokon ugyanakkor - amint arra az Index is felhívta a figyelmet - a városvezetés azt hirdeti, hogy minden 100 Budapesten termelt adóforintból mindössze 3 marad a városnál, de ehhez képest az ország GDP-jének a közel 40 százalékát itt állítják elő. Karácsonyék azt is nehezményezik, hogy a gépjárműadókból semmit nem tarthatnak meg a kerületek, de az utakat az önkormányzatok dolga fenntartani.  

Nehéz alátámasztani, hogy a magyar szabadkőművesek rosszabb hazafiak lettek volna, mint a románok - nyilatkozta Ablonczy Balázs történész egyes kormányközeli megszólalások kapcsán.