Az utóbbi hetekben csökkent a járványveszély Európa legtöbb országában és ennek megfelelően feloldották vagy lazították a korábban hozott szigorító intézkedéseket. Ez azonban korántsem jelenti, hogy túl lennénk a nehezén, több szakember is arra figyelmeztet, hogy a lazítás politikája újabb gócpontok kialakuláshoz fog vezetni és ősszel a korábbinál is súlyosabb károkat hozhat a feltámadó koronavírus.
Anthony Fauci múlt pénteken azt mondta a CNN-nek, hogy a koronavírus járvány jelenlegi, új kitörése még nem a második hullám, aminek őszi eljövetelét egyébként sokakkal együtt ő is jósolja. A legújabb fejlemények mindenesetre arra mutatnak, hogy csínján kell bánni a vírussal, egyáltalán nincs még itt az ideje a korlátozások teljes körű feloldásának. Az USA 21 államában még mindig hétről hétre nő az esetek száma. A Johns Hopkins Egyetem honlapján az látható, az esetek március utolsó harmada óta világszerte egyenletes emelkedést mutatnak a mai napig. Dél-Amerikában és az afrikai fejlődő országokban egyértelműen az első hullám tart egyre magasabbra. Kínában csütörtökre 79-re emelkedett az új megbetegedések száma, miután majd két hónapig egyetlen új fertőzöttről sem jött hír. A WHO szerint a nap folyamán már száz fölött járt a szám. Az új esetek főleg Pekingben fordultak elő, az eredet ismét egy piac, a Xinfadi, amelyik a legnagyobb ilyen Ázsiában. A hatóságok természetesen bezárták, és lezárták a környékét is. Hupei, Liaoning és Sichuan tartományból is jelentettek új eseteket, a fertőzöttek közeli kapcsolatban voltak fővárosi személyekkel. Pekingben 3-asról 2-esre emelték a készültségi szintet, 21 kerületet zártak le, 90 ezer embernél rendeltek el COVID-19 tesztelést, 1 255 repülőjáratot töröltek. Bár látszólag Új-Zélandból is eltűnt a betegség, de két új esetet, onnan is jelentettek, a vírust egy haldokló szüleit meglátogatni érkezett nő vitte be Londonból.
Az egészségügyi és orvosi szakértők egyértelműnek tartják, hogy a gazdasági nyitás és az esetszámok emelkedése között szoros kapcsolat van, ami megjósolható volt, mint ahogy az is várható, hogy az ismét egymáshoz közel kerülő emberek révén olyan helyeken is felütheti a fejét a járvány, ahol eddig nem jelentkezett. Szerintük még túl korai társas tevékenységeket újrakezdeni, a tó- és tengerpartokat látogatni, vidámparkokban szórakozni, az üzleteket újranyitni, még ha számbeli korlátozásokkal is. Igaz, amellett is sokan érvelnek, hogy a városoknak nyitniuk kell a gazdaság újra indítsa érdekében, miközben továbbra is figyelni kell arra, hogy a vírus terjedését egészségügyi intézkedésekkel akadályozzák az iskolákban, éttermekben, bevásárlóközpontokban.
Az University of California járványspecialistája, Ravina Kullar az 1918-as spanyolnáthával vont párhuzamot. A történelmi feljegyzések szerint 1918-ban három hónapon át okozott az elsőnél is halálosabb járványt az influenza: a vírus egy mutálódott verziója tizedelte Európát. Ennek megfelelően a koronavírus esetében is a legrosszabb lehetőség, hogy egy mutálódott vírustörzs jön a második hullámba, ami a szakértő szerint október, november környékén jöhet el.
Nehezíti a helyzetet, hogy egyelőre a betegségnek sem rövid, sem hosszú távú hatásai nem ismertek, például nem lehet tudni, hogy a gyógyultak milyen mértékű, és mennyi időre szóló védettséget szereztek, lehet-e újrafertőződni. A bizonyítékok szerint a lakosság átfertőzöttsége még mindenhol bőben a nyájimmunitás megszerzéséhez szükséges mennyiség alatt van. A vakcina megszületéséig megelőzésként továbbra is viselni kell a maszkot, tartani a távolságot, és gyakran, alaposan kezet mosni.
A legújabb modellszámítások egyébként szeptemberre jelzik a vírus újabb rohamát, azonban úgy tűnik, nem valószínű, hogy a meleg gátolja a vírus szabadban való megmaradását: az USA már jelenleg is forró államaiban nem látszik fékeződni terjedése. Az őszi-téli újraéledése bár valószínűsíthető, de erre tudományos előrejelzések nincsenek. A kormányoknak mindenesetre meg kell találniuk az egyensúlyt a gazdaságilag és társadalmilag szükséges feloldások és a vírus elnyomása között.
