Miközben Magyarország 98 nap után enyhít, addig Szlovénia ismét korlátozásokat vezet be. A szlovén kormányfő tájékoztatása szerint várhatóan ott három balkáni ország esetében visszaállítják, hogy a beutazóknak karanténba kell vonulniuk két hétre – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban péntek reggeli interjújában.
Közölte: örüljünk, hogy végre lehet élni, de készüljünk arra, hogy mivel nincsen vakcina, visszatérhet a vírus.
Hozzátette, hogy felkészültünk egy tömeges fertőzésre, amit sikerült megakadályozni. Ha újra megtörténik, akkor Pintér Sándor belügyminiszterrel, Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterével pontosan tudják, hogy „melyik polcról melyik dossziét kell levenni”: hogyan kell beüzemelni nyolcezer lélegeztetőgépet, melyik orvost és ápolót hova kell vezényleni.
Nagy Katalin műsorvezető felvetette, hogy mégis jönnek a kritikus hangok nyugatról. Orbán Viktor szerint azonban ha ma ránéz Nyugat-Európa térképére, azt látja, hogy emberek halnak meg, mert nem tudják őket ellátni. Elmondása szerint több országot meg kell menteni, mert a pénzügyi csőd felé haladnak, az adósságaik 120 százalék fölé mennek, ami már a kezelhetetlen tartományba tartozik. Ott szobrokat döntögetnek, bandaháborúk zajlanak, „áldatlan állapotok vannak, miközben ide üzengetnek nekünk”.
Nem maradt ki az interjúból, hogy az Európai Bíróság csütörtökön a magyar civiltörvényt jogellenesnek nyilvánította. A miniszterelnök erről azt mondta, hogy van egy liberális imperializmus Nyugat-Európában, akik megpróbálják az ő elképzeléseiket ráerőltetni olyan országokra, amelyek másképp gondolkodnak a családról, munkáról, migrációról.
Úgy fogalmazott: nem szereti, hogy minden mögé összeesküvést képzeljünk, de háttérhatalmi szerveződések vannak, a magyaroknál pedig nagyon könnyű megtalálni a kapcsolódást a Soros-hálózattal, amely ennek a nyugat-európai imperializmusnak a bázisa. Megjegyezte hogy neki jó kedve lett a bíróság döntésétől, mert nem lesz nehéz ezt az ítéletet betartani. Véleménye szerint a bíróság azt mondta ki, hogy az átláthatóságnak kell érvényesülnie.
Közölte, hogy a pártoknak és annak, aki a politikai életben részt vesz, az emberek gondolkodását befolyásolni akarja, azokra egyforma szabályoknak kell vonatkozniuk.
Az interjúban felmerült az is, hogy a koronavírus-járvány kezdetekor egy momentumos politikus azt mondta, nem lehet olyan szerencséje Orbánnak, hogy az első fertőzött iráni. A miniszterelnök erre azt felelte, hogy Magyarországon vannak a politikai életnek olyan szereplői, akik csökkenteni akarják az ország szuverenitását, és azt szeretnék, ha a magyar emberektől minél több jogot átszállítanánk Brüsszelbe. Ezek mind ugyanannak a liberális imperializmusnak az eszközei. Orbán Viktor szerint ez sem újdonság, „a kutakat régóta mérgezik”, és legalább 150 éves története van annak, hogy bizonyos politikusok rendszeresen a hazájuk ellen dolgoznak.
Szóba került a nemzeti konzultáció is, amely a kormányfő szerint a legfontosabb dolog. Erről azt mondta, hogy most olyan szabályok szerint kell alakítani a politikát, amit demokráciának neveznek, bizonyos szabályokat szem előtt kell tartani. Szerinte a demokráciában egyetlen nagyon fontos szempont van: a választásokon alapuló népakarat. Úgy véli, nem csak négyévente, a parlamenti választásokon van egy csata, mert a nemzetközi színtéren folyamatos harc zajlik. Indoklása szerint a konzultációra azért van szükség, mert négyévente nem elég egyszer közös álláspontot kialakítani.
Arra a kérdésre, hogy szüksége van-e Magyarországnak az uniós segítségre, vagy anélkül is újra tudja-e indítani a gazdaságot, Orbán Viktor közölte, hogy az interjúról egy videó-konferenciára megy, amely az EU-s gazdaságélénkítéssel foglalkozik.
Azt látja, hogy tíz százaléknál is nagyobb nemzeti össztermék-csökkenések lesznek bizonyos országokban, ahol 120 százalékos adósság jött össze.
A kormányfő szerint számos program van, amire pillanatok alatt értelmesen fel lehet használni egy nagyobb európai uniós összeget a gazdaság megerősítése érdekében: például a villamosenergia-rendszerünk lerobbant állapotban van, a teljes vízgazdálkodási rendszerünknél is elmaradtak felújítások.
Utolsó téma a Lánchíd volt. Nagy Katalin azt kérdezte, hogy miért nem történik semmi a Lánchíddal, hozzátéve, hogy tudja, ez nem kormányzati, hanem fővárosi hatáskör.
A miniszterelnök szerint Karácsony Gergelyéknél túl sok az elméleti szakember, és kevés a gyakorlati. Érthetetlennek tartja, ha a főváros a Lánchíd felújítása kapcsán pénzhiányra hivatkozik, mivel „tele vannak pénzzel, csak értelmesen kellene felhasználni”, de szurkol a főpolgármesternek.
