felmérés;kkv;koronavírus;digitalizáció;

- Teljes leállás vagy újratervezés – eltérően hatott a cégekre a járvány

A kkv-k majdnem fele nem változtatott működésén a koronavírus miatt. Pedig aki élen járt a digitalizációban, könnyebben vészelte át a válságot.

Teljesen más tevékenységbe fogott a koronavírus-járvány hatására a hazai kis és középvállalkozások (kkv) két százaléka. Hogy az újratervezés mennyire volt sikeres, az a Magyar Telekom megbízásából májusban készült felmérésből ugyan még nem derült ki, az viszont igen, hogy a kkv-knak alig a harmada tudta tevékenységét a járvány miatti korlátozások alatt is zavartalanul folytatni. Minden tizedik cég kényszerült a vállalkozás működésének szüneteltetésére, több mint negyedüknél bizonyos tevékenységeket állítottak le, minden századik kkv viszont végleg lehúzhatta a rolót. A „minden újraindul” tehát nem lesz igaz, a kkv-k 70 százalékának újra kell most terveznie a működést – összegezte a tanulságokat Kis Gergely, a felmérést végző eNet partnere.

A nem reprezentatív kutatás során megkérdezett több mint ezer vállalkozás fele normális esetben nem az online térben működik, dolgozóik nem irodai munkát végeznek, így számukra sokkal nagyobb kihívást jelentettek a korlátozások. A felmérés ugyanis – nem meglepő módon – arra világított rá, hogy azok tudtak jól túlélni, akik már korábban is jelen voltak az online térben és élen jártak a digitalizációban. Például volt már webshopjuk vagy voltak megoldásaik online számlázásra. Amely vállalkozások viszont korábban e téren nem fejlesztettek, 40 százalékban kénytelenek voltak szüneteltetni vagy jelentősen korlátozni tevékenységüket.

A kkv-k kétharmadának persze eddig is volt honlapja és biztosított készpénzmentes fizetési lehetőséget, ám a járvány alatt 7-7 százalékuk webshopot és online számlázási rendszert is indított, az online munkára használható appokat pedig majdnem harmaduk kezdte el alkalmazni. Az online megoldásoktól való kezdeti idegenkedés eltűnt, a vállalkozások felismerték ezek költséghatékonyságát, így most már másként térnek vissza az „új normálisba”. A felmérés alapján a vállalkozások 41 százaléka tovább is viszi azt az új működést, amit most kialakított, negyedük első dolga lesz, hogy digitálisan még tovább fejlessze cégét, de a cégek további felénél is hangsúlyos lesz ezután ez a terület. 

Kevésbé pozitív képest fest a kkv-k innovatív hozzáállásáról a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) megbízásából a Scale Research által szintén májusban végzett reprezentatív felmérés. Ez ugyanis arra világít rá: a kkv-k több mint 40 százaléka semmit sem változtatott működésén a járvány alatt. A módosítások legnagyobb része is a szigorúbb egészségügyi szabályok bevezetésében merült ki: ezt a cégek 42,5 százaléka lépte meg. A digitális ügyfélkiszolgálás és az online értékesítés fejlesztésére a cégek 9 százaléka volt képes, új fizetési módokat 5,5 százalékuk vezetett be. A teljes leállásra kényszerülő cégek láthatólag belenyugodtak a helyzetükbe, 56 százalékuk legalábbis semmin sem változtatott. A részleges szünetre kényszerülők viszont innovatívabbnak bizonyultak, és majdnem kétharmaduk módosított valamit eredeti működésén.

Igaz, a felmérés szerint a hazai kkv-k felének üzleti tevékenységére nem is volt jelentős hatással a járvány, több mint harmaduk azonban részleges szünetre kényszerült, 8 százalékuk teljesen leállt. Majdnem 6 százalékuk viszont élénkülést élt meg. Ez persze erősen függött attól is, milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás. A  mezőgazdasági és az építőipari vállalkozások háromnegyede, illetve közel kétharmada nem észlelt jelentős változást, ami feltehetően a szabadtéri munkavégzésnek köszönhető.

Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás, a lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak, valamint a kereskedelmi cégeknek a fele részben vagy teljesen leállt. A szállítás és raktározás területén ugyanakkor a cégek 13 százaléka, a kereskedelemben pedig 7,6 százaléka pozitív gazdasági hatást tapasztalt - például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.

Fizetéscsökkentés, szabadságolás, rövidebb munkaidőA cégek majdnem kétharmadánál valamilyen munkaügyi intézkedést is meg kellett hozni a járvány miatt, az ilyen lépéseket azonban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve bányászati cégek több mint 80 százaléka, az építőipari cégek fele el tudta kerülni. A BGE felmérése szerint kkv-k harmadánál ugyanakkor szabadságolással és/vagy rövidített munkaidővel próbálták kezelni a helyzetet, minden tizedik cég csökkentette a fizetéseket, 15 százalékuknál pedig elbocsátásokra is sor került. Távmunkát a cégek alig 16 százaléka vezetett be. A KSH szerint 2018-ban 749 ezer kkv működött Magyarországon (a hazai vállalkozások 99,1 százalékát teszik ki), amelyek több mint 2 millió embernek adnak munkát. A fenti adatokkal számolva a kutatás eredményei tehát azt jelentik: több mint 112 ezer cégnél voltak leépítések, mintegy 225 ezernél pedig csökkentették a munkaidőt. Ehhez képest a kormány munkahelyvédelmi bértámogatási programjára – amelyben a csökkentett munkaidőre lehet fizetéskiegészítést kérni - eddig mindössze 14 ezer vállalkozás nyújtott be kérelmet 170 ezer munkavállalója után (támogatást eddig 150 ezren kaptak). Az innovációs tárca szerint ugyanakkor hatalmas az érdeklődés, az igények száma napról-napra több ezerrel nő. A pályázatokat augusztus 31-ig lehet beadni.    
Elvesztett bevételek Van olyan cég, amely mindössze a tervezett bevétel 30 százalékával kalkulál az idén, mások duplázásra számítanak. Az egyes ágazaton belül is nagy a szórás, de a mezőgazdaságban átlagosan 8 százalékos visszaeséssel számolnak, a turizmusban és vendéglátásban a várt bevétel negyedének, a szállítás és raktározás területén ötödének kiesését várják. A BGE kutatása szerint a kkv-k átlagosan a tervezett bevétel tizedének elvesztésével számolnak az idén.

A maszk viselését továbbra is kérik, de már nem kell az ajtón kívül várakozni.