Miközben tavaly megfeleződtek a piaci gázárak, a lakossági díjak 2014 óta változatlan szinten - a KSH kimutatása szerint köbméterenként bruttó 101 forint körül - maradtak. A piaci átlagár a 2018-as, hozzávetőleg 70 forintos szintről számításunk szerint tavalyra körülbelül 60 forintra csökkent. A gázt az oroszoktól - nagyjából piaci áron - megvásároló, állami MFGK nyeresége így még tovább nőhetett. Ehhez képest az MFGK így elért többlethasznából gyűlő, vitatott szerepű gáztartalék-kassza tavaly még csökkent is. Míg a magasabb, 2018-as gázbeszerzési árak mellett az állami társaság mérlegének meghatározott során 37 milliárd forint gyűlt össze, addig a cég friss beszámolója szerint tavaly már csak 29 milliárd forintot tudtak ebből félretenni.
A kasszát a 2014-es "rezsicsökkentés" után két évvel ötölte ki a kormány és a közműhivatal. Magyarázatuk szerint, ha az állami gáznagykereskedő az állam által meghatározottnál olcsóbban veszi meg a gázt, akkor a két ár különbözete egy, a cégen belül elkülönített kasszába kerül. Később aztán ebből ellentételeznék az esetleg megugró piaci árak miatti veszteségeket. A körmönfont szavakat már akkor úgy fordítottuk le, hogy az Orbán-kormány a rezsicsökkentés végén kialakult lakossági gázárat lényegében örökbe vasalta. A rendszert már akkor komoly bírálatok érték. Részint az ilyen, az emberek helyett az államnál gyűlő, tízmilliárdos kasszák a belterjes, visszaélés-szerű pénzosztások melegágyai. Másrészt nem határoztak meg olyan idő- vagy pénzbeli határértéket, amin túl legalábbis a pénzt mégis gázdíjcsökkentésre fordítanák, vagyis végtére érvényesítenék a lakossági tarifákban a nemzetközi áresés jótékony hatásait. A - kormányelképzelésekre rácáfoló, a lakosság szempontjából kedvező - várakozásokat az azóta eltelt hat év igazolta. 2014 óta ugyanis, komoly hullámzások mellett bár, de összességében jelentősen csökkentek a nemzetközi gázárak. Szakértői számítások szerint csak 2015-ben, amikor a leeső beszerzési és szinten maradó eladási díjak közötti nyereséget nem kellett külön kimutatni, az állami gáznagykereskedőnél már közel százmilliárdos extraprofit képződhetett. 2016-ban aztán 51 milliárd forintról "indult" az immár szabályozott kassza. Ez a nemzetközi gázárcsökkenés révén 2017-re 77 milliárdra duzzadt. Igaz, már akkor sokan éltek a gyanúperrel, hogy a leeső beszerzési és szinten maradó eladási árak között az - egyre inkább államivá váló - hazai gázrendszerben ennél jóval nagyobb extraprofit képződik, illetve illan el. Tóth Bertalan MSZP-elnök korábbi bejelentése szerint emiatt csak 2016-ban minden háztartás 22 ezer forinttal többet fizetett a fűtésért, mint amennyibe az került. 2018-ban az Orbán-kormány a kasszából - merő véletlenségből pont az áprilisi parlamenti választások napján - háztartásonként 12-12 ezer forintos, egyszeri gáz- és távhődíjkedvezményt állt. Akkori számítások szerint a körülbelül negyvenmilliárdos pénzigényű akciót körülbelül harmincmilliárd forintos adóbefizetés terhelte. De a kasszában az év végére még így is maradt közel negyvenmilliárd. Miközben a nemzetközi gázárak azóta még inkább leestek, az MFGK-tartalékok nem hogy kilőttek, de negyedével 30 milliárd közelébe estek.
A rezsicsökkentés óta változatlan díjakból kell fedezni a szállítás, tárolás és elosztás költségeit is: a gáz beszerzésére csak a maradvány használható fel - érvelt lapunk megkeresésére az MFGK tulajdonosa, az állami MVM. 2019-ben részben még az azt megelőző év során, drágábban beszerzett és letárolt gázt adták el. Ezt a hatósági árak csak részben fedezték, így apadt a tartalék. Ráadásul, míg a MFGK beszerzési költségei egyéb okokból is jelentősen eltérhetnek a piaci áraktól, a lakossági gázra vonatkozó, szabott eladási árai sokkal inkább követik a tőzsdéket. Emiatt csökkent az MFGK üzemi eredménye. Igaz, kockázatkezelésüknek hála a nyereség lényegében szinten maradt - vázolja az állami energiaholding. Ez egyébként a 2018-as, 3,4 milliárdos nyereség után 6,5 milliárdos eredményt jelent, ami a megfeleződő beszerzési költségek tükrében szintén kérdéseket vet fel.
Más szakértők részint szintén védelmükbe vették az MFGK-t. Eszerint a magas gázárak éppenséggel a tavaly év eleji, nagy hidegek idejére jellemzők. (Átlagárunkat ennek figyelembe vételével súlyoztuk.) De az árszabályozó akár a tartalék továbbutalásáról is rendelkezhetett, ami így a - szintén állami - gázszolgáltatónál, az NKM Energiánál gyűlhet. Kétségtelen: az azóta beolvadt társaság mérlegében szintén található néhány tízmilliárdos "passzív elhatárolás". Magyarán az állam, ahelyett, hogy azt a lakossági árban érvényesítené, az iparág különböző társaságai között elporlasztja az alacsony beszerzési költségeken keletkező extraprofitot.
Még ennél is felháborítóbbnak tartják azonban az idei fejleményeket. Eszerint a piaci árak ma már a 25-30 forintot súrolják, miközben a - bruttó - eladási ár változatlanul 101 forint. Lapunk kérdésére Kaderják Péter, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára egy más témájú tegnapi sajtótájékoztató után kérdésünkre mégis kiállt a hazai lakossági gázdíjak változatlansága mellett. Ennek elsődleges előnye szerinte az árak kiszámíthatósága. Hozzátette: a magyar lakossági gázár az EU-ban még mindig a legalacsonyabb. De a tartalékot a tőzsdék esetleges emelkedése miatt is szükségesnek tartja. Az, hogy a szabad piac magánszereplői a lakosság felé ma (lényegében) nem élnek alacsonyabb gázár-ajánlattal, szerinte az állami tarifa versenyképességét bizonyítja.
