Egy héten belül már a harmadik rendőrségi reformtervet mutatták be Washingtonban. A három közül a demokrata párti többségű képviselőház előtt lévő csomag megy a legmesszebbre, egyebek mellett országos adatbázist állítana föl a túlzott erőszakért elbocsátott rendőrökről, megtiltaná a fojtófogások alkalmazását és a helyi rendőrségek militarizálódását. A republikánus többségű szenátus vezetése szerdán hasonló irányú, de kevésbé ambiciózus tervezetet terjesztett elő. A két változatról külön szavaz a két ház, majd egyeztető tárgyalásokra kerülne sor, ráadásul mindez még a július 4-i nemzeti ünnep előtt. A száztagú szenátusban azonban 60 szavazatra lenne szükség a saját verzió elfogadásához, vagyis ellenzéki voksokra is kellenének.
Mindebből csak az elnök aláírásával válna törvény, márpedig Donald Trump kedden egy harmadik, a szenátusinál is visszafogottabb tervezetet emelt elnöki rendeletté. Ennek értelmében pénzügyi ösztönzőkkel próbálnák felgyorsítani a kevésbé erőszakos rendőrségi módszerek terjesztését és továbbra is engedélyeznék a fojtófogásokat, ha a rendőr élete veszélyben lenne.
A George Floyd meggyilkolása utáni tiltakozáshullám nyomán az elnök megpróbál egyensúlyozni saját jobboldali, rendpárti tábora és a rohamosan változó közvélemény zöme által jogosnak elismert reformkövetelések között. Kedden találkozott rendőrök által lelőtt fekete áldozatok családtagjaival, ám a Fehér Házban megrendezett aláírási ceremónián már hálásan pislogó rendőrfőnökökkel vette magát körül. Beszédében is a rendpárti szólamok vitték a prímet, de arra is jutott ideje, hogy bírálja Barack Obamát és Joe Bident, amiért szerinte nem tettek semmit a rendőrségi reformért. A tények azonban más mutatnak, Obama például általános vizsgálatot rendelt el a helyi rendőrségek módszereit illetően, illetve megtiltotta, hogy azok a hadsereg készleteiből vásároljanak katonai tömegoszlató felszerelést. Ezeket a rendelkezéseket a Trump-kormányzat sorra visszavonta, bár az is igaz, hogy az elnöknek eleve korlátozott befolyása van a helyi rendőrségek módszereire.
Az antirasszista demonstrációknak is köszönhető, hogy négy és fél hónappal a november 3-i választások előtt nem áll jól Donald Trump szénája: a közszolgálati rádió, az NPR elemzése szerint az 538 tagú elektori testületben egyelőre csak 186 szavazatra számíthat. Másrészt Joe Bidennek sincs meg a győzelemhez szükséges 270 voks, ő most 238-al áll. A ötvenből nyolc állam ingadozik és minden jel szerint rajtuk múlik majd, hogy ki lesz az elnök. A 114 „függő” elektori voksból Florida (29), Pennsylvania (20), Ohio (18) és Észak-Karolina (15) részesedése a legnagyobb.
A választási esélyek fényében érthető, hogy a Fehér Ház minden követ megmozgat John Bolton botrányosnak ígérkező könyvének ellehetetlenítésére. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó memoárjában saját elmondása szerint több olyan zaftos történet is van, mint a Trump elleni impeachmenthez vezető telefonbeszélgetés Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az elnök jogi stábja államtitoksértésre hivatkozva próbálja megtiltani a keddre tervezett premiert – a kötetek már országszerte raktárakban várják a boltokba szállítást. Jogilag az az érvelés is kétséges, hogy az elnökkel folytatott minden beszélgetés eleve államtitoknak számítana. A kötetért, amelynek most a Fehér Ház csinál ingyenreklámot, Bolton kétmillió dolláros előleget kapott a Simon & Schuster kiadótól.
