Oroszország, mint erről az állami hírügynökség hivatalosan is beszámolt, négy „Tundra” típusú műholdból álló kozmikus rakétariasztó védelmi rendszert hozott létre és .
A „Kupol” (Kupola) rendszer azzal vált működőképessé, hogy május 22-én Pleszeck űrrepülőtérről felbocsátották azt a negyedik szputnyikot, amellyel lehetővé vált a világ, többek között az Egyesült Államok egész területének megfigyelése. Minden amerikai ballisztikus rakéta felbocsátását rögzítik. A „Tundra” típusú felderítő műholdakat nagy pontosságú, új generációs infravörös teleszkóppal szerelték fel, amely nemcsak a rakéták felbocsátását, hanem röppályájukat is nyomon követi és automatikusan beméri a várható becsapódási helyet.
A négy szputnyik 35 ezer kilométer magasságú pályán kering a Föld körül. Az első hármat 2015-ben, majd kétéves időközökben bocsátották fel. A „Kupol” rakétapajzsot a TASZSZ hírügynökség értesülése szerint tovább fejlesztik, összesen kilenc egységből fog állni. A korábbi, immár nem működő „Oko” és „Oko-1" műholdakat váltja fel, s illeszkedik az átfogó védelmi rendszerhez, amelynek földi állomásai is állandó harckészültségben vannak.
Az orosz média felhívja a figyelmet: az új rendszer beindítása egybeesik azzal, hogy Vlagyimir Putyin aláírta azt a dokumentumot, amelynek értelmében Oroszország agresszió esetén válaszcsapást, akár nukleáris csapást mérhet a támadó ország fontos objektumaira. Az új „Kupol” rakétariasztó rendszernek fontos szerepe van ebben.
Az Egyesült Államok 2022-re állítja rendszerbe azokat a műholdjait, amelyek az orosz és a kínai hiperszonikus rakétákat követi majd nyomon Föld közeli pályáról. Az előkészítés egyszerre több síkon folyik, először meg akarnak győződni arról, hogy melyik a legcélszerűbb Föld közeli pálya a rendszer számára. A nyolc műholdból álló kezdeti rendszeren kívül a későbbiekben a Pentagon az ellenséges rakéták megsemmisítésének még hatékonyabb és nagyobb fegyverzetét is létre akarja hozni, ennek költségeit azonban még meg sem határozták. A Defense News korábbi értesülése szerint felvetődött annak a lehetősége is, hogy több száz kisebb műholdból álló védelmi rendszert hozzanak létre Föld közeli pályán.
Az amerikaiak kozmikus védelmét, természetesen, nemcsak Földközeli pályán biztosítják, hanem elsősorban a magasabb régiókban kialakított átfogó rendszerek segítségével. Több kozmikus hivatal és ügynökség bevonásával és nem ritkán versengésével folyik a legkülönbözőbb programok tervezése és megvalósítása. A Pentagon például a közelmúltban kötött három évre szóló együttműködési szerződést Elon Musk milliárdos SpaceX nevü űrkutatási vállalatával, hogy részt vegyen a Földközeli pályára tervezett elképzelések kimunkálásában a Starlink terv keretében, amely 12 ezer műhold Föld körüli pályára állítását célozza meg.
A nagyhatalmi versengés érdekes epizódja volt idén egy amatőr műholdfigyelő észlelése. A tavaly felbocsátott Kozmosz 2542 orosz szonda, amelyet hivatalosan is más műholdak megfigyelésére szántak, megközelítette az USA 245 jelű amerikai kémműholdat, majd pályáját szinkronba hozta vele. Az Interfax orosz hírügynökség adott hírt arról, hogy az USA 245 manővereivel többször is megkísérelte, hogy eltávolodjon kéretlen kísérőjétől, azonban az orosz műhold újabb és újabb megközelítést hajtott végre. A hasonló incidensekről általában nem értesül a világ, ettől azonban még zajlik felettünk egy láthatatlan háború Oroszország és az Egyesült Államok között.
