Auschwitz;Lengyelország;náci koncentrációs tábor;Andrzej Duda;

- Andrzej Duda: Auschwitz emléke az emberi gonoszság megismétlésétől óvja az összes nemzetet

A nácik haláltáborában hősök is voltak, akik azért vállalták a szenvedéseket, hogy megmenthessenek másokat.

Az elképzelhetetlen gonoszság, az emberi kegyetlenség megismétlésétől óva int Auschwitz emléke – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap, a lengyelek első auschwitzi deportálásának 80. évfordulóján rendezett megemlékezésen. A náci haláltábor egykori helyszínén, az első foglyok börtönéül szolgáló épületnél elmondott beszédében megszemélyesítette a németek által a második világháborúban megszállt lengyelországi földet:

„Auschwitz földje felkiált, hogy soha ne feledjük el (...), kiáltja, hogy semmilyen ember (...) ne merjen többé egy másik embernek ennyi szenvedést okozni, ilyen elképzelhetetlen gonoszsággal és kegyetlenséggel bánni vele.”

– Az auschwitzi haláltáborban paradox módon az emberiesség is megnyilvánult, a végtelen kegyetlenség közepette a hősiességnek is helye volt – utalt Duda a lengyel Honi Hadsereg katonájára, Witold Pileckire. A hős 1940 szeptemberében saját elhatározásából zárattatta be magát a lágerbe, hogy megszervezze ott az ellenállást. Bravúros szökése után beszámolt a náci bűntettekről, jelentésének a nyugati szövetségesek azonban nem hittek.

Az államfő arról is beszélt, hogy Auschwitzban az „emberi szentség” is megnyilvánult. Mint mondta, ennek példája a mártír ferences, Szent Maximilian Kolbe volt, aki 1941-ben önként vállalta az éhhalált egy családos fogolytársa helyett.

Andrzej Duda/Shutterstock fotó
„Fejet hajtunk az összes többi nemzet, az összes, hozzátartozóit itt elveszítő család tragédiája előtt”– jelentette ki Andrzej Duda.

Az eredetileg lengyel foglyok számára létesített auschwitzi táborba 1940. június 14-én érkeztek meg az első foglyok: lengyelek 728 fős csoportját szállították oda a délkelet-lengyelországi Tarnów város börtöneiből. A deportáltak között az 1939 szeptemberében indított német támadás ellen Lengyelországot védő, Magyarországra átjutni próbáló katonák, a lengyel földalatti függetlenségi szervezetek tagjai, diákok voltak, valamint a lengyelországi zsidók egy csoportja is. Közülük 325-en élték túl a háborút, az utolsó túlélő tavaly hunyt el.

Auschwitzba összesen mintegy 150 ezer lengyelt deportáltak, akiknek mintegy fele meghalt a lágerben, sokakat más táborokba helyeztek át. 1942 közepéig a foglyok többsége lengyel volt, 1943-tól a legtöbben zsidók voltak. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, sok roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig, kevesebb mint két hónap alatt, csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett megsemmisítésük fő színhelye.  Lengyelországban 2015 óta minden év június 14-én – az első auschwitzi deportálásra emlékezve – a német náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapját tartják.

A védőoltás állami bejegyzése augusztusra várható, amikorra befejeződik a klinikai tesztelés.