Othmar Karas az Európai Parlament osztrák konzervatív elnökhelyettese úgy gondolja, hogy szeptemberben mindenképpen döntenek a Fidesz tagságáról, amikor legközelebb összeül az Európai Néppárt vezetősége. Maga Karas Tuskot támogatja, aki azt mondja, hogy meg kell szabadulni a magyar tagpárttól, miután Orbán Viktor nemzeti-konzervatív, tekintélyelvű alapokon át kívánja formálni az EPP-t. Ráadásul, teszi hozzá, az osztrák politikus, aki Waldheim egykori ENSZ-főtitkár és államfő veje, a magyar miniszterelnök célba vette a független bíróságokat, valamint tudományt és oktatást.
Emellett egyre újabb és újabb ellenségeket kreál, viszont egyáltalán nem érdekli, hogy egy párt mindig bizonyos alapelvekre épül, értékközösséget jelenít meg. A Néppártnak azonban ragaszkodnia kell önazonosságához, ki kell nyilvánítania, hogy mit képvisel. Így Karas azt hangsúlyozza, hogy meg kell szabadulni Orbántól, miután az kifejtette, hogy a liberális demokrácia immár halott.
A Fidesz tagsága ügyében megfeneklett az EPP által kijelölt bizottság közvetítési kísérlete, mivel Schüssel volt kancellár a felfüggesztés hatályon kívül helyezése mellett érvelt, von Rompuy korábbi belga miniszterelnök viszont azt hangoztatta, hogy az eltávolítás marad az egyetlen elfogadható választás. Orbán továbbra sem hajlandó tágítani a maga antiliberális meggyőződésétől. Ezért Tusk az eltávolítását szorgalmazza, csak éppen bizonytalan, hogy ehhez meg tudja-e szerezni a kellő támogatást, hiszen a Néppárt 12 szavazatnak inthet búcsút Strasbourgban, ha a fideszes képviselők kénytelenek venni a kalapjukat.
A döntés kulcsa a német uniópártok kezében van, de beavatottak úgy vélik, hogy bármi is lesz a kimenetel, két dudás a továbbiakban biztosan nem fér meg egy csárdában. Az egyiküknek mennie kell. Éspedig Orbánnak, ha Tusk kerekedik felül. Ha viszont marad a magyar vezető, akkor a Néppárt elnökének helyzete válik lehetetlenné. Ám ez esetben igencsak valószínű, hogy hátat fordít az EPP-nek több más párt is, mert elegük van abból, hogy a magyar miniszterelnökkel kell közösködniük.
Éleződik a verseny Lengyelországban az éppen két hét múlva esedékes elnökválasztás előtt és ennek egyik legbiztosabb jele, hogy a hivatalban lévő államfő vaskos kijelentésre ragadtatta magát: Duda szerint az LMBT mozgalom ideológiája veszedelmesebb, rombolóbb, mint a kommunizmus. A melegek jogai szép fokozatosan a küzdelem legfőbb témájává lépnek elő, mivel a varsói polgármester kihívóként egyre jobban szorongatja a kormánypárt által támogatott riválisát. Márpedig Trzaskowksi türelmet hirdet a leszbikusok, illetve melegek számára. Ugyanakkor most Duda azt mondta: a szocializmus csak úgy tudott fennmaradni, hogy átmosta két nemzedék agyát, ideológiát töltött a gyerekek fejébe és ma ugyanezt látni. Ez az új bolsevizmus.
A héten az államfő aláírta azt a nyilatkozatot, amely a családok védelmére hivatkozva sürgeti, hogy közintézményekben ne hirdethessék az LMBT-eszmerendszert. Konzervatív lengyel politikusok sűrűn mondogatják, hogy nekik semmi bajuk a melegekkel, ám azt nem tartják megengedhetőnek, hogy a polgári jogi mozgalom külföldről vegyen át törekvéseket és rossz irányba terelje a fiatalokat. A másik oldal viszont úgy gondolja, hogy Duda azért vette célba a saját nemükhöz vonzódó embereket, mert egyrészt szeretne a katolikus egyház kedvében járni, másrészt próbálja növelni népszerűségét a jobboldali (egyes elemzők szerint: szélsőjobbos) táborban.
Trzaskowski úgy ítéli meg, hogy rá fog fizetni az, aki olyan nyelvet használ, mint a PiS elnökhelyettese, aki szerint Lengyelország az LMBT nélkül a leggyönyörűbb, mert az ilyen megnyilatkozások megosztják a lengyeleket, abból pedig most már elég.
Nagy lehetőséget lát Kelet-Európában, azon belül is Magyarországon a bérlakáspiacon a 135 éve alapított osztrák Soravia építőipari csoport társelnöke. A névadó családból az egyik fivér, Hanno felel a kontinens keleti felén az üzletért és azt mondja, hogy amit kitaláltak, azon mindenki csak nyer: a térség nagyvárosai, valamint az ő cégük is, hiszen sehol sincs elég olcsó önkormányzati lakás és ez egyre nagyobb gondot okoz Budapesttől Szófiáig.
A megoldás úgy nézne ki, hogy az osztrák vállalkozás egy sor bérházat épít. Cserében az érintett városok 20 évre szavatolják, hogy kiadhatja ezeket az otthonokat. Így az ingatlanfejlesztő, illetve a befektetők stabil bevételhez jutnak, ugyanakkor a településeken enyhül a lakásínség. Az üzletember szerint az eddigi megbeszélések ígéretesek, először Budapest 19. kerületében, illetve a horvát fővárosban emelnek bemutató épületeket, nagyjából 5 ezer négyzetméteren. A következő ütemben 40-50 ezer négyzetmétert irányoznak elő. Az átfutási idő a szerződés aláírásától a kulcsátadásig: 14 hónap. Az osztrák féltől akár már három hét múlva kezdhetik a munkát.
A cégcsoport idáig 5 milliárd eurót ruházott be és 12 ezer lakást épített. Több mint 1500 embert foglalkoztat, a régióban jelenleg Bulgária, Románia és Szlovákia a súlypont. Hanno Soravia úgy véli: keleten hatalmasak a lehetőségek a lakáspiacon. Követendő példaként Bécset említi, ahol a befektetők adókedvezményt kapnak, ha méltányos áron dolgoznak, viszont a bérleti díjak 20 %-kal a piaci szint alatt vannak az ilyen otthonok esetében. A vállalat egyedül az osztrák fővárosban évi 150 millió eurót költ ilyen célokra.
Budapesten a tervek szerint az első ilyen ház 2024-re áll készen, összesen 200 ezer négyzetméternyi lakást tudnak megépíteni, kedvező áron. Bár azért vannak kockázatok: a korrupció, a politikai önkény és a hiányos jogbiztonság sűrűn előfordul Kelet-Európában.
