Erős Pista hungarikum. Két értelemben is. Egyrészt a csípős paprikakrém ott van a hungarikumok hivatalos listáján. Másrészt a magyar kormány számára is az erő demonstrálása vált a legfontosabb politikai eszközzé. Mintha beálltak volna a fűszer üvegecskéjén látható nyalka Erős Pista „ki, ha én nem” pózába. Szerintem éjszakánként tanulmányozzák a Ferihegyi reptér egyik shopjában felállított életnagyságú Erős Pista-figurát. Azt olvastam, a gyártók rendeltek egyet a Hilton szállóba is, az igazán közel van a Karmelitákhoz.
Erőpolitikára mindig volt hajlamuk, de újabban nekivetkőztek, az elegáns öltönyt ledobva egyre többször mutogatják a muszklit a vásári erőművészek atlétatrikójában. Ráéreztek arra, hogy amikor az emberek náluknál hatalmasabb erőkkel: járvánnyal, válsággal találkoznak, védelemre vágynak. Olyan politikai fedelet keresnek, amelyik különösen masszívnak látszik. Ha ronda, hát ronda, ha büdös van odabent, hát büdös van.
Ezért már nem jó kormánynak, hanem erős kormánynak akarnak látszani. Orbán korábban haverkodott a táborával, meg is kapta a bálványozó szeretetet. Ebből most a bálványozás vált fontosabbá. A régebbi „egy a tábor, egy a zászló” jelszót az „egy a vezér, itt az erő” sugallat váltotta fel. A miniszterelnök alkalmi kedélyeskedése csak olyan, mint a karácsonyi Erős Pista szaloncukor: kívül egy kis csokoládé, belül a nyers ízek. Az fb oldalára is rátette a cukor képét, „Erős Pista. Erős Magyarország. Strong Steve. Strong Hungary” felirattal.
Strong Steve, hát persze. A világban vannak erősebb Steve-ek is, néha némi pénz és jóindulat reményében körbe is kell udvarolnia őket. Szomorúan jelzem, hogy a mi Erős Pistánk sem a legerősebb paprika a világon. Nála állítólag 1500-szor erősebb a „Kaliforniai Kaszás” névre hallgató paprikakollégája. Az istenre kérem, ezt el ne meséljék senki kormányközeli embernek! Nekem az erőspistáskodás is sok, nem hiányzik, hogy a Kaliforniai Kaszás babérjaira törjenek.
Pedig törnek. Régebben a politikában a „jó” és a „rossz” (szinonimaként a „nemzeti” és a „nemzetellenes) bárgyú leegyszerűsítésével osztották ketté az országot. A retorikájukban ennek átvette a helyét az „erős” és a „gyenge, alkalmatlan, pipogya” felosztás. Természetesen a hatalmon lévők az erősek, az ellenzék szánandóan gyenge. „Elméleti emberek”, a disznótoron már egy kis vértől is elriadnak. Karácsony szemüveges nyápic, Orbán belevaló, fickós gyerek. Az ellenzék nyammog, tördeli a kezét, panaszkodik mindenfelé, ahelyett, hogy kihívna a kocsma elé verekedni. Nemzeti büszkeségünk elsősorban az erő: „A magyar nemzeten nem fog se a golyó, se a kardvas. A magyarok soha többé nem engedhetik meg maguknak a gyöngeség luxusát”-szónokolt a miniszterelnök a sátoraljaújhelyi turulnál, amely 9 méteres óriásként szintén nem engedte meg magának a gyöngeség luxusát. Két éve még azt mondta: „Nem lehet mindig az erő nyelvén beszélni, állandóan hadba hívni egy egész országot.”
De, lehet. Pláne, ha valaki nem tud más nyelvet. Most ez a politikai kínálat: húzódj a turul és a miniszterelnök védőszárnyai alá. Többen nem férnek el ott, mint amekkora a jelenlegi tábor, de nem is kell: ezzel már lehet nyerni. Már nem is beszélnek máshoz, mint a sajátjaikhoz. Különben nem engednék a házelnököt képtelenségeket mennydörögni. Arra kellett az értelmetlenül kierőszakolt végtelenített felhatalmazás, hogy az erő pózát még jobban begyakorolják. Most már megy anélkül is.
Kéri László két éve azt nyilatkozta: Orbán „a hepciáskodó, önérzetes magyar hős figuráját játssza”, szereti Ludas Matyi szerepét. Igaz, de Ludas Matyi jelmezében Döbrögi lép fel. Népi hősként verekszik, miközben ő a földesúr, a piacon bármit elvehet erővel, nemcsak a libákat. Bige László vagy a járvány ürügyén állami felügyelet alá vont debreceni dobozgyár mesélhetne erről.
Az erőpolitika új, nyíltabb szakaszának eszköze a több fenyegetés és a több fegyver. Az állítólagos rémhírterjesztők rendőrségi kálváriája, Hoppál bunkó riogatása a Népszava likvidálásával, a Vár aljában dudálók agyonbüntetése ezt célozza, különben minek! Ha ebből nem értenél, egyre több hatalmi szerv egyre több helyen valóságosan is lóbálhatja a fegyverét. Nem elég a katonai nyelvet idéző „operatív törzs” és a létrehozandó „azonnali bevetési egység”, a kórházparancsnokok és a vállalatokhoz küldött katonák, lesz iskolaőr gumibottal, gázsprayvel, és hasonlóan felszerelt „hulladékrendészet”. Hogy a szemét ne rendetlenkedjen. Ha rendetlenkedsz, téged is szemétként kezelnek. A fegyveres biztonsági őröket az új jogszabály hatósági személynek járó védelemmel ruházza fel. Mondhatnád: rendőrállam, de rendőrök nélkül, azokat nem tudják rendesen megfizetni.
Új szakaszba léptünk: az erővel való fenyegetéssel, az erőspistáskodással szemben nem erőszakot, de az ellenzéknek egységes ellenerőt kell felmutatnia. Külön-külön tényleg csak nyavalyogni lehet. Az alkalmi együttműködés kevés. Csak a közös fellépés-közös cselekvési terv-közös hívószavak sugallják azt, hogy az ellenzék is kormányképes. Különben én sem hiszem el.
A szerző volt országgyűlési képviselő