Korábbi belga királyok szobrait rongálták meg péntekre virradóra Brüsszelben., és a belgiumi pártok az ország bocsánatkérését sürgetik Kongótól a gyarmatosítás során okozott szenvedésért – számolt be a történtekről a Le Soir című belga napilap. Mint írták, álarcot viselő ismeretlen elkövetők a belga gyarmati múltra utaló utcanévtáblákat mázoltak össze a fővárosban, Brüsszel egyik elővárosában, Auderghemben ledöntötték II. Lipót szobrát. Továbbá vörös festékkel öntötték le az 1951-től 1993-ig uralkodott I. Baldvin király mellszobrát Brüsszel belvárosában, a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház előtti parkban.
Utóbbi azért meglepő, mert a Wikipédia internetes lexikon szerint Belgium éppen Baldvin uralkodása alatt, 1959-ben adta meg a függetlenséget egykori afrikai gyarmatának, és 1960. június 30-án Baldvin részt vett a függetlenségi ceremónián Leopoldville-ben. Hosszú uralkodása során számos alkalommal kiállt az idegengyűlölet és a rasszizmus ellen, és kihallgatásain egyszer sem fogadta a belga szélsőjobb képviselőit.
Világszerte kísért a múlt
Az Egyesült Államokban a rendőri „intézkedésnek” május végén áldozatául esett George Floyd erőszakos Minneapolis-i halála nyomán felcsaptak a rasszizmus ellenes indulatok, és több helyen erőszakkal is párosuló tüntetéshullám söpört végig Amerikán. Az afroamerikai férfival történtekkel összefüggésben az elmúlt napokban Európában is hasonló jelenségeknek lehetünk tanúi.
A Le Soir arról is beszámolt, hogy Catherine Moureaux, a főváros Molenbeek nevű negyedének polgármestere lakossági konzultációt sürget azzal a céllal, hogy átnevezzék a kerületen átvezető, több városrészt is érintő, II. Lipótról elnevezett körutat. Véleménye szerint a kezdeményezés időszerű, ugyanis a Kongó gyarmati időszakában gyökerező rasszizmus jogos érzelmeket kavar. A jobbközép Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V) párt, valamint a flamand szocialista párt (SP.A) elnökei állítják:
A The Brussels Times című, angol nyelvű belga hírportál Lóránt hercegnek, a jelenlegi belga uralkodó, Fülöp öccsének a nyilatkozatát idézte. A herceg arról beszélt, hogy II. Lipót nem árthatott a kongóiaknak, hiszen sosem járt az országban. Noha sokan dolgoztak az egykori királynak Belgiumban és a kongói területeken is, akikkel szemben visszaéléseket követek el, az nem jelenti, hogy II. Lipót kegyetlen lett volna - vélte. A herceg kiemelte, hivatalos látogatásai során bármelyik afrikai ország vezetőjével is találkozott, minden alkalommal bocsánatot kért mindazért, amit az európaiak az afrikaiak ellen elkövetek.
Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót személyes birodalmat épített ki Közép-Afrikában, a Kongó folyó vidékén. A terület Kongó Szabadállam néven 1885-től két évtizedig személyes tulajdonát képezte. Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a bennszülöttekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Fennhatósága alatt a becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét.
