Szívcsontot azonosítottak a csimpánzok egy részénél az angliai Nottinghami Egyetem kutatói. A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmány szerint nagyon kevés állatfaj rendelkezik szívcsonttal (os cordis), ami különösen izgalmassá teszi a mostani felfedezést – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Az eredmények szerint az aprócska, mindössze néhány milliméteres szívcsont nagyobb valószínűséggel volt jelen idiopátiás miokardiális fibrózissal élő csimpánzoknál. A miokardiális fibrózis a leggyakoribb szívbetegség a csimpánzoknál és összefüggésben van a szabálytalan szívműködéssel, valamint a hirtelen szívmegállással. A Nottinghami Egyetem kutatója, Catrin Rutland szerint a csimpánzok anatómiai szempontból hasonlítanak az emberhez, ami alapján felmerül a kérdés, hogy vajon embereknél is előfordulhat-e szívcsont.
A tulokformák alcsaládjának számos tagja, köztük a szarvasmarha és a bölény is rendelkezik szívcsonttal, amely gyakran a juhoknál, vidráknál, kutyáknál és tevéknél is előfordul. Az os cordis olykor a faj egyedeinek többségénél megtalálható, néha azonban valamilyen szívbetegséggel van összefüggésben. A szívcsont pontos funkcióját még kutatják a szakemberek. A kutatók, akik egy fejlett képalkotó eljárás segítségével vizsgálták a csimpánzok szívét, megállapították, hogy a szívcsont a különböző korú hím és nőstény egyedeknél egyaránt előfordul.
A közönséges csimpánz veszélyeztetett faj, amelynek egyedeinél nagyon gyakoriak a szív- és érrendszeri betegségek. A csimpánzok szívének alapos tanulmányozása kulcsfontosságú ahhoz, hogy fejleszteni lehessen az állatok egészségének megóvására irányuló erőfeszítéseket és a faj hatékony védelméhez is elengedhetetlen.
