The Times
Több millió fontos részvénycsomagot kapnak a Wizz Air vezetői, noha a repülőtársaság a járványra hivatkozva több mint ezer embert bocsátott el, igénybe vette a brit kormány munkanélküliségi támogatását, valamint 300 millió fontos kölcsönt kapott a Bank of England rendkívüli válságalapjából. Ennek ellenére a vezérigazgató, Váradi József hosszú távú ösztönzésképpen hozzájut a cég több mint 42 ezer papírjához, ami jelen értéken számolva másfél millió fontot (nagyjából 570 millió forintot) jelent. Diederik Pennek, aki a napi működésért felelős, 850 ezer font értékű részvény jár.
A bónusz azonban alighanem kiváltja politikusok és szakszervezetek tiltakozását a leépítések és amiatt, hogy a vállalat brit állami segítséggel vészelte át a járványt. Tavaly azonban még rekord összegű, 345 millió eurós profitot hozott össze, ám a fertőzés miatt kénytelen volt leállítani szinte az összes járatát. Kérdés, most miként reagál a Johnson-kormányzat a nagyvonalú ajándékra. A Wizz Air ugyanakkor azt közölte, hogy az érintettek csak akkor vehetik fel a jutalmat, ha a társaság a következő három évben eléri a kitűzött üzleti célt. A szóvivő egyben sajnálkozását fejezte ki, amiért embereket kellett az utcára tenni, de hozzátette: a fertőzés alakulásának függvényében készek sokakat újra alkalmazni.
Spiegel
Egy német elemző az előzmények részletes bemutatásával felrajzolja, miként hajt végre államcsínyt Trump, ha nem egészen öt hónap múlva vereséget szenved a választáson, és milyen intézkedéseket tesz már jó ideje, hogy senki se tudja meghiúsítani a tervét. A szerző arra számít, hogy az elnök a tényleges eredménytől függetlenül bejelenti: ő győzött és ezt sulykolja majd a Fox televízió, valamint az összes, a Fehér Ház által saját szócsőként használt sajtóorgánum.
A független média értelemszerűen lázongani fog, de erre azt mondja majd a hivatalos Amerika: minden kifogás nem több puszta álhírnél. Ha pedig netán elégedetlenkedik az államapparátus, amögött csak a demokrata „mély állam” szervezkedése állhat. A Fehér Ház akkor is kirendeli a katonaságot, ahogy azt a minap Washingtonban tette, majd a legvégén ráveszi a Legfelsőbb Bíróságot, ahol immár többségben vannak a hívei, hogy az hagyja jóvá Trump sikerét.
A Köztársaság Pártnak több évtizede meggyőződése, hogy az USÁ-ban a demokraták győzelme csakis történelmi kisiklás lehet, mert a többség helyből az övék, ezért nem kell különösebben válogatni a módszerekben, hogy el is érjék. Közben pedig négy éve a vetélytársakat vádolták meg a szavazás manipulálásával. Trump virtuális valóságot alakított ki saját tábora számára, amely egyre inkább radikális lesz.
Hogy ekkora a felzúdulás George Floyd halála miatt, az megint csak az elnök malmára hajtja a vizet, hiszen úgy jelenhet meg, mint aki helyre akarja állítani a törvényt és a rendet. És a színen immár nyíltan megjelentek a jobboldali szélsőségesek, akik saját célból halásznak a zavaros vizeken. Trump azt sugallja, hogy szent háborút folytat a gonosz ellen, és hogy Jézust testesíti meg. Mindezek alapján az elemzés azt írja az ellenzéki David Cicilline képviselő twitter bejegyzése alapján: az Egyesült Államok még sosem volt közelebb az önkényuralomhoz.
Washington Post
A lengyel köztévé alaposan beszállt az ellenzék fő elnökjelöltjének lejáratásába a jó két hét múlva esedékes elnökválasztás előtt. Civil szervezetek szerint a varsói polgármesterről sugárzott hétperces anyag antiszemita és rasszista volt. Úgy ábrázolta Trzaskowskit, a jobboldali-populista Duda államfő első számú kihívóját, mint aki befolyásos külföldi körök és nem a lengyelek érdekeit szolgálná, ha felülkerekedne. A közmédia jó ideje a kormánypárt eredményeit dicsőíti és bírálja az ellenfeleket. A Riporterek Határok nélkül már korábban a PiS szócsövének minősítette a lengyel állami rádiót és televíziót.
A kifogásolt összeállítás úgy mutatta be az ellenzéki politikust, mint aki több ezer menekültet akart bevinni az országba 5 éve, a migránsválság tetőzésekor. Ennek illusztrációjaként bejátszották több nyugati zavargás képeit, rajtuk sötét bőrű emberekkel. Azon kívül kapcsolatba hozták Sorossal, mondván, hogy Trzaskowski egykor az üzletember ösztöndíjával tanult. Csak éppen azt felejtették el megemlíteni, hogy Közép-Európában sok ezer ilyen vezető van, köztük Orbán Viktor. A nemzetárulás vádja pedig azért merült fel, mert a politikus részt vett a magas rangú üzleti és politikai szereplőket tömörítő Bilderberg Csoport egyik találkozóján.
Az egyik rasszizmus elleni szervezet vezetője szerint egyértelmű, hogy amikor a TV a világuralomra pályázó gazdag köröket és a külföldi lobbit emlegetett, akkor azt bőven lehetett burkolt zsidózásnak venni. A vágóképek pedig azért voltak veszélyesek, mert magukból kivetkőzött, veszedelmes és agresszív tömegnek állítottak be fekete embereket. És ez már nagyon emlékeztetett a fasiszta módszerekre, hiszen a faji előítéletekre játszott rá. Egy másik műsor keresztény- és családellenesként jellemezte a hívő katolikus Trzaskowskit, amiért támogatja a melegek jogait.
Le Monde
A tekintélyes lap úgy látja, hogy robbanásveszélyes a migráció kérdése az EU soron következő, német elnöksége számára, ezért Berlin igyekszik csínján bánni a témával. A Bizottság viszont bízik abban, hogy sikerül áthidalnia az élesen eltérő nézeteket, de valójában maga sem bízik túlzottan benne. Hiába hirdette meg egy éve von der Leyen, hogy súlyponti feladatának tekinti a menedékpolitika megújítását, a németek nem kívánják forszírozni ezt a pontot. Egy diplomata úgy foglalta össze a helyzetet, hogy bőven vannak más gondok is, arról nem beszélve, hogy az álláspontok egyáltalán nem közeledtek.
Szolidaritást évek óta nem tapasztalni ezen a területen, sőt, egyes országokban a vezetők abból profitálnak, hogy visszautasítják a menedékkérők befogadását. Mindenesetre Brüsszel elérkezettnek látja a pillanatot, hogy lefektesse a higgadt vita alapjait, mivel 6 éve nem érkezett ilyen kevés illegális menekült, tehát nyugodtan lehet építeni a tényekre, mindenféle képzetek helyett. Az EU azt javasolja, hogy legyen szorosabb az együttműködés a származási országokkal, jobban ellenőrizzék a külső határokat, a kérelmeket pedig hatékonyabban és gyorsabban dolgozzák fel. (A beadványok 66 százalékát utasították el idáig.)
A Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok jobban megosztanák az érkező migránsok ellátásának terheit és végleg átadnák a múltnak a dublini rendszert, amely eredetileg a menedékpolitika alapját képezte. A Visegrádi csoport azonban hallani sem akar a kérelmezők átvételéről és korlátozásokat vezetett be Ausztria, Hollandia, valamint Dánia is. A németek, a franciák, a portugálok, a svédek, a luxemburgiak és az írek ugyanakkor hajlandóak a brüsszeli elképzelések megvitatására, de hát már eddig is ők fogadták be a menekültek 90 százalékát.
Úgy hogy most az unió megpróbálja összehozni a kritikus tömeget, vagyis hogy nagy számban át lehessen telepíteni az érkezőket. A többieknek pedig a szolidaritás kimutatására a zsebükbe kellene nyúlniuk, de jó mélyen. Ám az ellentétek miatt biztosra vehető, hogy Berlin nem szorgalmaz olyan tárgyalásokat, amelyek csak még jobban felszínre hozzák a hatalmas szakadékot a tagok között.
Le Monde
Európában nem lehet populista hullámról beszélni, hiszen a jelenség a 19. század óta folyamatosan jelen van a földrészen. Ezt tartalmazza az a tanulmány, amelyet ma tesznek közzé két francia elemző tollából a szélsőjobbos populista erők utóbbi egy évéről. Az összeállítás, amelyet a lap Orbán Viktor képével illusztrál, a tavalyi EP-választástól a koronajárványig terjedő időszak fejleményeit tekinti át. Legelőször is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden félelemre rácáfolva, jelentős ideológiai különbségek vannak az ilyen pártok között és ez megnehezíti az együttműködésüket.
Steve Bannon nem tudta összefogni ezeket a mozgalmakat, így azok – bár odahaza sokszor jelentős támogatást élveznek – továbbra is kívül maradnak a politika fő áramán. Strasbourgban nem sikerült megnyerniük maguknak sem a Fideszt, sem a brit Farage pártját, így nem nyilváníthatták ki, hogy új korszak nyílt az Európai Parlamentben. Azon kívül hiába járt volna több fontos poszt is az Identitás és Demokrácia-frakciónak, nem kapta meg azokat, mert a többi nagy pártcsalád karanténban tartja a szélsőségeseket.
A két kutató ugyanakkor rámutat, hogy a szociális és politikai válság, amit csak tetézett a Covid-19, sokaknál ráerősített arra az érzésre, hogy személy szerint és nemzete tagjaként is rosszabbra fordult a sorsa. Ez pedig csak fokozza a jobbra tolódást. Vagyis tavaly ugyan elmaradt a populista cunami az európai választásokon, ám a mostani járvány még jobban összefoghatja a szélsőjobb támogatóit és súlyosbíthatja az erőszakos radikalizálódást.
New York Times
Aján Tamás miatt kizárhatják a súlyemelést az olimpiai sportágak közül – jelentette be a NOB elnöke. Thomas Bach attól tette függővé a döntést, hogy a folyamatban lévő vizsgálat feltár-e további korrupciót, miután az eddigi, 121-oldalas jelentés arra jutott, hogy a nemzetközi szakszövetség autokrata magyar vezetője évtizedeken át követett el visszaéléseket. Doppingügyeket fedezett, szavazatokat vásárolt és nem tud elszámolni 10,4 millió dollárral.
A nemzetközi olimpiai mozgalom első embere azt is közölte, hogy a NSSZ új elnöksége teljes mértékben élvezi a NOB támogatását az irányítás megreformálására és ahhoz hogy a szövetség a jövőben egyáltalán ne szólhasson bele az ajzószerek használatának ellenőrzésébe. Egyben jelezte, hogy Tokióban nem kaphat senki sem akkreditációt azok közül, akik érintettek az Aján-ügyben.
