Ahogy múlt a járvány, úgy pezsdült meg a politizálási kedv, és úgy erősödtek meg a pártpreferenciák. Amíg a járvány érdemi fenyegetést jelentett, addig az emberek a kabinet mögé soroltak – áprilisról májusra viszont 42 százalékról 54 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az országban rosszul mennek a dolgok. És politikai véleményüket a jelek szerint újra sokan hajlandóak lennének kinyilvánítani – a Népszava megbízásából dolgozó Publicus Intézet azt mérte, hogy májusban már az emberek 70 százaléka részt vett volna egy országgyűlési választáson, míg egy hónappal korábban ez az arány mindössze 49 százalék volt.
Az ellenzéki térfélen belül – a biztos pártválasztók körében – a DK egyértelműen izmosodott, 13 százalékról 16-ra növelte részesedését (ez a teljes népesség körében májusban 9 százalékot jelent az áprilisi 8-hoz képest). Az MSZP az ellenzéki pártok közül a második helyre zárt, a stabil pártpreferenciával rendelkezők 12 százaléka szereti, ez a teljes lakosság körében 7 százalékot ér (májusi eredménye lénygében egyezik az áprilisival).
Érdemben ugyanilyen támogatottságot tudhat maga mögött a biztos pártválasztók 11 százalékának szimpátiáját bíró Momentum. A teljes népesség körében ez az arány 7 százalék – és bizony a formáció egy mélyrepülés után lett újra tényező: márciusban a társadalom 2, áprilisban pedig 5 százaléka kedvelte mindössze.
A május leginkább a Jobbiknak fáj, amelyiket a biztos pártválasztók 8 százaléka támogatta májusban, míg ez a szám egy hónappal korábban 10 százalék volt. (A korábbi politikusait sorra vesztő – legutóbb Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere lépett ki – párt népszerűsége a teljes lakosság körében 7-ről 6 százalékra szelídült.)
Azaz az ellenzéki mezőben – ha a mezőnytől nem is elszakadva – a Demokratikus Koalíció a legerősebb, és három, többé-kevésbé azonos párt követi.
