Álhírnek minősítette a nemzeti konzultációban szereplő egyik állítást Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke. A politikus egy újságírói kérdésre válaszolva cáfolta, hogy Brüsszel az alkotmány megváltoztatására akarja kényszeríteni Magyarországot azért, hogy fogadjon be migránsokat.
Az ezzel kapcsolatos kijelentést a kérdőív 13. pontja tartalmazza:
A bizottsági alelnök hozzátette: Brüsszelben senki sem kérdőjelezi meg a tagállamok jogát, hogy nemzeti konzultáció formájában kérdezzék meg az állampolgárok véleményét. Sőt, az efféle referendumokat kifejezetten hasznosnak ítélik. Jourová ugyanakkor emlékeztetett, hogy nem ez az első eset, hogy a kormány — finoman szólva — félrevezető információkat terjeszt az Európai Bizottságról.
A politikus a 2017. áprilisában indított “Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányra gondolhatott, amelyre az Európai Bizottság akkor tételesen, írásban válaszolt, pontról-pontra meghazudtolva a kormány állításait. Elképzelhető, hogy az uniós testület most is ezt az utat fogja választani, érzékeltette az alelnök, hozzátéve, hogy egyelőre nem hoztak döntést. Eric Mamer bizottsági szóvivő mindezt azzal egészítette ki, hogy a magyar kormány az Európai Unióval kapcsolatos állítások, illetve kérdések megfogalmazása előtt természetesen nem egyeztetett Brüsszellel.
- Az Európai Bizottság szisztematikusan dolgozik a migráció elleni hatékony fellépés gyengítésén - reagált a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az MTI-nek. Kovács Zoltán szerint állítását igazolja, hogy az előző bizottság a többi között politikailag megtámadta a kerítésépítést, és folyamatosan olyan civil szervezetekkel dolgozik együtt, "amelyek egyértelműen támogatják, sőt szervezik az illegális migrációt".
Az államtitkár emlékeztetett: a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a tranzitzónák ügyében, a jogi határzár ügyében és a "Stop Soros" törvény ügyében is. A politikus szerint ezek is azt igazolják, hogy a bizottság el kívánja venni azokat az eszközöket a tagállamok, elsősorban Magyarország kezéből, amelyekkel hatékonyan tud fellépni az illegális migráció ellen. Kovács Zoltán hozzátette: a 2021-2027-es pénzügyi ciklus esetében az Európai Bizottság háromszorosára emelné a civil szervezetek támogatását, amelyek között jelentős számban vannak migrációpárti szervezetek is.
Megjegyezte: Vera Jourovának a Soros Györgyhöz és a Soros György-féle szervezetekhez fűződő tevékenysége egyértelműen látható és egyértelműen migrációpárti felfogásról tanúskodik.
Az “Állítsuk meg Brüsszelt!” című nemzeti konzultációra adott válaszaiban az Európai Bizottság egyszer már nyíltan megcáfolta a kormány azon állítását, hogy “Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy illegális bevándorlókat engedjünk be”. A Jean-Claude Juncker vezette testület akkor azt írta: “Az Európai Unió küzd az illegális migráció ellen, és segíti a tagországok külső határigazgatás terén végzett munkáját”.
A 2017-es nemzeti konzultációval szemben a mostani nem elsősorban az EU tevékenységét veszi célba, ettől függetlenül szerepel benne néhány további állítás, amely közvetve kapcsolódik a közösség tevékenységéhez. Ezek közé tartozik az a kijelentés, amely a tranzitzónák bezárásáról hozott európai bírósági döntést összemossa Soros György egymillió migráns betelepítésére vonatkozó állítólagos tervével.
Egy másik szerint Soros azzal állt elő, hogy az EU országai vegyenek fel hatalmas kölcsönöket örökkötvények formájában, amellyel szakértők szerint adósságrabszolgaságba taszítaná a nemzeteket. Bár az üzletember valóban cikkezett örökkötvények kibocsátásának lehetőségéről, az Európai Bizottság terveiben ez egyáltalán nem szerepel. A testület egyik illetékese egy újságíróknak tartott korábbi háttérbeszélgetésen éppen a tagállamok várható ellenállását nevezte meg annak okaként, hogy eszükbe sem jutott az örökkötvények ötletével előrukkolni.
