Tudomány;vírus;laboratórium;COVID-19;

- Belepiszkálhattak a vírus szerkezetébe

Egy norvég virológus olyan kapcsolódásokat talált a vírus felületén lévő tüskék fehérjeláncában, amik arra utalhatnak, hogy a SARS-CoV-2 művi úton jött létre.

Egy norvég virológus és egy brit tudós a Quarterly Review of Biophysics tudományos folyóiratban megjelent tanulmánya szerint a vuhani koronavírust ha nem is ember hozta létre, de mesterségesen belenyúlhattak a struktúrájába. Azt az új tanulmány írói nem azt állítják, hogy direkt, „fegyverként” állították volna elő valamelyik kínai laboratóriumban az új koronavírust, azt azonban igen, hogy egy ilyen, kísérletezéshez továbbfejlesztett vírus szabadult ki véletlenül.

A norvég virológus, Birger Sørensen és a brit Angus Dalgleish, a Londoni Egyetem Szent György Kórház professzora szerint a vírus tüskéjében olyan fehérjék találhatók, amelyek mesterséges úton kerülhettek oda. Sørensenék azt mondják, az új vírus nagyban különbözik a SARS-tól, ezeket a tulajdonságait a természetben korábban sohasem látták, és a változások tették lehetővé, hogy emberekhez tudjon kötődni. Különös az is, hogy amióta a vírus emberekben megjelent, csak jelentéktelen mértékben mutálódott, ami azt jelenti, már teljesen adaptálódott az emberekhez, amikor bennük fertőzni kezdett. 

A tanulmányra egyébként Sir Richard Dearlove, a brit titkosszolgálat, az MI6 volt igazgatója hívta fel a figyelmet. „Azt hiszem, az egész balesetként kezdődött. Ez pedig felveti, hogy Kína vállalja-e a felelősségét, vagy akar-e kompenzációt fizetni. Csak meg kell nézni a vezetők kezdeti lépéseit, amivel el szerették volna fojtani a vitákat a járvány eredetéről, vagy, ahogy embereket elhallgattattak és letartóztattak” – mondta. Azt azonban ő sem állítja, hogy a kísérletek eleve rossz célokat szolgáltak volna.

A francia Nobel-díjas virológus, Luc Montagnier szerint is egy vuhani laboratóriumból szabadulhatott ki a vírus, és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is azt állította, bizonyítékok vannak erre. „A vuhani laboratórium a 2000-es évek eleje óta foglakozik SARS vírusokkal, az ottaniak nagy tapasztalatra tettek szert velük kapcsolatban” – mondta Montagnier. Ezelőtt már kétszer előfordult, hogy vírusok véletlenül kijutottak, állították tudományos újságok, ugyanakkor annak nincs nyoma, hogy az állatpiacon árultak volna denevéreket (koronavírus eredeti hordozói denevérek lehettek), és az első fertőzöttek közül többeknek semmi kötődéses sem volt a piachoz.

A tanulmányt még áprilisban, mielőtt Cambridge-i Egyetem honlapján megjelent volna a Nature és a Journal of Virology is elutasította, és a konklúziójával sem az Imperial College London sem a Francis Crick Institute nem értett egyet.  

KísérletekA vírusnak vannak olyan tulajdonságai, amik erősen eltérnek a SARS-ért felelős koronavírustól, és korábban sosem voltak jelen a természetben. Ezek a tulajdonságok az úgynevezett „gain of function" - funkciónyeréses mutáció - kísérletek során kerülhettek be a vírus struktúrájába. Ezeknek a kísérleteknek a lényege, hogy génszerkesztéssel mesterségesen növelik a vírus fertőzőképességét, viszont ez nem azért történik, hogy biológiai fegyverré változtassák a vírust, hanem csak annak laboratóriumi vizsgálatát könnyíti meg a kutatók számára. Sørensen szerint egy ilyen kutatás során kerülhetett ki véletlenül a vuhani vírus egy laborból. A módszer ellentmondásos, mert nem kívánt, illetve előre nem látható módon változtathatja meg például egy vírus valamilyen tulajdonságát. Éppen ezért 2014-ben októberében a Fehér Ház ideiglenesen fel is függesztette bizonyos víruskísérletek finanszírozását. Olyan kutatásokat érintett a döntés, amelyek influenza és más betegségek kórokozóit fertőzőbbé, halálosabbá, fajok között - vagy akár állatról emberre - terjedni képessé tehették volna, vagy olyanokká, amelyeket nem képes az immunrendszer kivédeni. A természetben előforduló influenza-, SARS- és MERS-vírusok kutatására nem vonatkozott a bejelentés, "hacsak nem várható, hogy a tesztek által fertőzőbbek vagy halálosabbak lesznek ezek a kórokozók" – volt olvasható a hivatal közleményében. A funkciónyeréses kutatások 2011-ben vezettek először nemzetközi vitához, amikor az amerikai Biológiai Biztonsági Tudományos Tanácsadó Testület megkérte a vezető tudományos lapokat, a Nature-t és a Science-t, ne közöljenek részleteket a madárinfluenza mutáns vírusairól, nehogy azok a bioterrorizmus fegyvereivé váljanak. A tiltást 2017 végén feloldották, az ilyen vizsgálatoknak ugyanis komoly tudományos hasznuk van, kiderülhet például, milyen mértékű változások kellenek ahhoz, hogy egy vírus embereket is képes legyen megfertőzni, és az is megállapítható lehet így, mik lehetnek a hatásos ellenszerek. A vita végeredményben a kísérletek által felvetett kockázatok és az eredmények arányán folyik. „Funkciónyereséges kísérleteket nem csak az amerikaiak és a kínaiak folytatnak, ezek jelen vannak az egész világon a fejlett laboratóriumokban, még ha nem is mindenki ismeri be” - jegyezte meg Sørensen.  

Ártalmatlan okai is lehetnek a végtagok bizsergésének, de ha visszatérően jelentkezik, célszerű orvoshoz fordulni.