Egyre több jel mutat arra az osztrák határ mellett fekvő Sopronban, hogy számos, a koronavírus miatt bezárt üzlet már nem fog tudni kinyitni. Bár az éttermek már nemcsak a teraszokat, hanem a belső tereket is használhatják, még mindig van olyan, amelyik nem üzemel. Néhány nappal a teraszok megnyitása után a város egyik kedvelt vendéglőjében a napi bevétel csupán 30 ezer forint volt – magyarázza hitetlenkedve egy étteremtulajdonos, aki attól tart: ha kinyit, a költségek meghaladják majd a bevételeket. Ha nem jönnek az osztrákok, a méregdrága nyersanyagokból készült ételeket maximum elajándékozhatja. Sopron vállalkozóinak kétharmadánál ugyanis korábban leginkább ausztriai vendégek fordultak meg. A járványügyi előírások betartása miatt ráadásul kevesebb asztalnál lehetnek most vendégek. Az étteremtulajdonosnak azonban jelenleg ennél is nagyobb gondot jelent, hogy nincs meg a nyitáshoz szükséges létszám.
A kormány azzal nem sokat segített az ország északnyugati részén főként az osztrákokból élő, és a koronavírus-járvány miatt nagy bajba került kereskedőkön, vendéglősökön, és a szolgáltatóipar szereplőin, hogy a vártnál két héttel korábban nyitotta meg a határt az ausztriai állampolgárok előtt. A későn meghozott munkahelyvédelmi intézkedések miatt dolgozóik többségét ugyanis már nem tudták megtartani. A munkahelymegőrző bértámogatási rendszer kezdetben nem volt egyértelmű, utána többször módosították, lényeges szempontokat is megváltoztva a programon – idézi fel egy neve elhallgatását kérő gazdasági szakember, akitől a helyi vállalkozók gyakran kérnek tanácsot. Sokáig nem is tudott nekik mit mondani, jó néhány kérdés csak május közepére tisztázódott.
A március elején bezárt munkahelyek dolgozói viszont nem vártak két és fél hónapot a fizetésükre. A jó szakemberek Ausztriában helyezkedtek el, számukra ugyanis a veszélyhelyzet ideje alatt is nyitva állt a határ, az osztrákok pedig egyébként is hamarabb kitárták kapuikat a dolgozni vágyók előtt. Az állásra pályázók elektronikus meghívóval mehettek meghallgatásra, és ha megfeleltek, már szabadon mozoghattak munkáltatói igazolással a két ország között. Mint ahogyan a korábban feketén foglalkoztatott magyar takarítónők is.
Végre kiderült, hogy sok osztrák családnak mennyire hiányozunk – mesélte az egyik házvezetőnő, akitől megtudtuk, hogy osztrák családtagok a saját vállalkozásukba jelentették be őket, hogy legyen munkáltatói igazolásuk, amivel már rendszeresen kimehettek rendet rakni. Visszahívták és marasztalták a hiányszakmákban jól teljesítőket is, és az évek óta gyengülő forint miatt nem is kellett őket sokáig győzködni. Legtöbb esetben nettó 8-9 eurós órabért kínáltak nekik, és többnyire meg is egyeztek. A határ magyar oldalán eközben folyamatosan bolti eladót, pénztárost, pincért, szakácsot keresnek, és a szépségipar is létszámhiánnyal küszködik.
A beharangozott kedvezményes adózásról csak azok hitték el, hogy könnyebbséget jelent, akik nem vállalkoztak, hiszen akinek nincs bevétele, annak nincs miből engedményt adni – jegyezte meg a vállalkozási tanácsadó. Szerinte az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát kellett volna meghosszabbítani. Ez a támogatás ugyanis mindössze három hónapig jár, amit különösen válságos időben illendő lenne legalább háromnegyed éven át biztosítani, és volna miből, hiszen a munkabérből az állam havonta másfél százalék munkaerőpiaci járulékot von le.
