Magyarország következetesen nem teljesíti az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői testületének (GRECO) az ajánlásait. A strasbourgi székhelyű szervezet rendre elégtelennek minősíti a javaslataira adott magyar válaszokat, ami miatt az ország immár 2017 óta úgynevezett meg nem felelési eljárás alatt áll.
A GRECO szerdán nyilvánosságra hozott éves jelentéséből kiderül, hogy Magyarország tavaly ugyanott tartott, mint 2018-ban, vagyis ugyanannyi ajánlást nem teljesített, mint egy évvel korábban. Marin Mrčela elnök a beszámolót bemutató videokonferencián ugyanakkor a korábbiaknál jobbnak minősítette a szervezet és a magyar hatóságok kapcsolatát, miután Budapest hosszú szünet után tavaly végre nyilvánosságra hozta az éves jelentést. “Most arra várunk, hogy meglegyen a megfelelő politikai akarat az ajánlásaink végrehajtására” — tette hozzá lapunk kérdésére.
A szervezet egyebek mellett azt vizsgálta, hogy a tagállamok mit tesznek a parlamenti képviselők, bírák és ügyészek körében a korrupció megelőzéséért, illetve visszaszorításáért. Magyarország 18 ajánlást kapott a szervezettől, amelyekből tizet egyáltalán nem, hármat részlegesen teljesített, és csak ötöt hajtotta végre. A legnagyobb elmaradásunk a parlamenti képviselőkre vonatkozó javaslatok megvalósítása terén tapasztalható. A GRECO többek között azt kéri, hogy a jogalkotási folyamat legyen átláthatóbb, szülessen lobbitörvény, fogadjanak el magatartási kódexet és reformálják meg a vagyonnyilatkozati rendszert.
Az eredménnyel a 42 értékelt tagállam között Magyarország a 28. helyet foglalja el, többek között Albánia, Montenegró és Románia mögött. Igaz, hogy Ausztria, Belgium és Dánia még ennél is rosszabb teljesítményt tudhat magáénak. 2019 végén az Európa Tanács 15 tagállama — köztük Magyarország — ellen folyt meg nem felelési eljárást amiatt, hogy nem hajtja végre a korrupció-ellenes testület képviselőkre, bírákra és ügyészekre vonatkozó ajánlásait.
A GRECO jelenleg annak feltárásán is dolgozik, hogy a kormánytagok, a magas rangú köztisztviselők és a bűnüldöző szervek tagjai mennyire védettek a korrupcióval szemben. Vizsgálja többek között a nemzeti anti-korrupciós stratégiákat, az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozást, a közhatalom tevékenységének az átláthatóságát, a vagyon- és jövedelemnyilatkozatok rendszerét, az elszámoltathatóságot és számonkérést szolgáló rendelkezéseket.
A félidejénél tartó átvilágítás során a GRECO már jónéhány ajánlást küldött a tagállamoknak. Ezekben javasolja például, hogy a vagyonnyilatkozat-adási kötelezettséget terjesszék ki a miniszterek és más magasrangú köztisztviselők közvetlen családtagjaira és politikai tanácsadóira. Indítványozza, hogy a bűnüldöző szervek már a korrupció gyanújának felmerülésekor kezdjenek vizsgálatot a magas beosztású köztisztviselőkkel szemben, ne várjanak a megdönthetetlen bizonyítékokra. Szükségesnek ítéli a világos és egyértelmű szabályozást a politika és az üzleti élet kapcsolatairól. A bűnüldöző szervekkel kapcsolatban a GRECO elengedhetetlennek tartja a rendőrök és feletteseik megfelelő felkészítését a korrupció megelőzésére, valamint az összeférhetetlenségi és a feddhetetlenségi szabályok megismerésére. Fontosnak minősíti a belső ellenőrzés megerősítését és azt, hogy vegyék komolyan a hivatalos bejelentők védelmét.
„Senki, egyetlen állam vagy intézmény sem immunis a korrupcióval szemben. A politikusoknak, függetlenül politikai hovatartozásuktól, példát kell mutatniuk. Szolgálniuk kell az embereket, nem uralkodniuk rajtuk”- így kommentálta az éves jelentés közzétételét a GRECO elnöke, Marin Mrčela. A horvát nemzetiségű jogász szerdai videokonferencián arra is rámutatott, hogy a koronavírus-járvány növeli a korrupció kockázatát, mivel a tagállamok egy sor felügyeleti és átláthatósági előírást ideiglenes felfüggesztettek vagy egyszerűen figyelmen kívül hagynak.
