A felvidéki magyarság rendszerváltás utáni politizálását meghatározó Bugár Béla 2009-ben hozta létre a régióban előzménytelen alakulatot, miután kilépett az 1998-2007 között általa elnökölt Magyar Koalíció Pártjából (MKP). A 2010-es választások nyomán a Híd-Most azonnal parlamenti párt lett, az MKP pedig a bejutási küszöb alatt maradt. Idén a február végi választáson azonban a Híd 2,05 százalékos eredménnyel kiesett a pozsonyi törvényhozásból, így a rendszerváltás óta először történt meg, hogy a felvidéki magyarság parlamenti képviselet nélkül maradt. Bugár pártja rosszabbul szerepelt, mint immár tíz éve parlamenten kívüli riválisa: a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) listáján indult MKP ezúttal 4,05 százalékot ért el.
A Híd korábbi támogatói elsősorban a Robert Fico vezette Smerrel és az egykoron magyarellenességéről elhíresült, de Jan Slota menesztése után megszelídült SNS-el való közös kormányzás miatt távolodtak el a párttól. Főképp azt követően, hogy a Híd a Kuciak-gyilkosság után sem lépett ki a koalícióból, hanem bent maradt a Pellegrini kormányban. A többségi-kisebbségi együttműködés eszméjében hívő, haladó szellemiségű szlovákok jó része az időközben megalakult új, európai jellegű pártokhoz, a Zuzana Caputova államfő nevével fémjelzett Progresszív Szlovákiához, illetve a volt köztársasági elnök, Andrej Kiska Za L’udi / Az Emberekért formációjához csapódtak. A magyarok közül pedig többen visszatértek a most esélyesebbnek látott MKP-hoz. Ilyen körülmények között igen nagy fába vágja a fejszéjét a fiatal, a vegyes párt újraindítására készülő elnökség.
Sólymos László a megválasztását követően a pozsonyi Új szónak azt nyilatkozta, hogy a Híd-Most folytatni fogja az eddigi értékei – a kölcsönös tisztelet, a tolerancia és a békés együttélés – mentén való politizálást, tevékenységében pedig az eddiginél jelentősen nagyobb teret kell kapniuk a fiatalabb generáció képviselőinek. A teljes elnökség megfiatalodott: a párt sikeres polgármestereiből és az utóbbi négy éves kormányzás során feltűnt, már bizonyított fiatal kormányzati képviselőkből áll, akik elkötelezettek a párt eredeti alapeszméi mellett. Ők a jövőben úgy szeretnének együttműködni az MKP-val a kisebbségi érdekvédelem újbóli parlamenti szintre emeléséért, hogy közben nem adják fel a Híd lényegét és nyitva tartják a kaput a többi szlovákiai kisebbség illetve az együttműködésre kész többség felé. Sólymos László leszögezte: „ A legfontosabb az lesz, hogy megtaláljuk az együttműködés lehetőségét a kisebbségi pártokkal, elsősorban az MKP-val, hogy létre tudjunk hozni egy erős parlamenti képviseletet a régiónak, ahol élünk” . Ehhez azonban meg kell találniuk az együttműködés módját anélkül, hogy feladnák azokat az értékeket, melyek mentén megalakult, és melyeken nyugszik a Híd – hangsúlyozta az új elnök.
Ez nem egyszerű feladat. A választásokra készülve már majdnem összejött a Híd- MKP összefogás, amelyet aztán váratlanul felrúgott az MKP. A felvidéki magyar média és többek között Bugár Béla is az Orbán-kormányt valószínűsítette a háttérben. Budapest vélhetően nem bólintott rá, hogy az etnikai alapon szervezett MKP együttműködjön a fideszes nemzetpolitikából következetesen kirekesztett „vegyes” párttal.
