A vírusnál is rosszabb a bezárkózás, mert ezzel megnyithatjuk az ajtót a nárcizmus előtt – hangoztatta Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában elmondott ünnepi, pünkösdi szentmiséjén. A mostani pandémia idején a legnagyobb veszélyt a nárcizmus, a mások iránti közöny jelenti – jelentette az egyházfő. Negatív következményekkel jár az önsajnálat és a pesszimizmus is – fejtette ki.
Ferenc pápa hangoztatta, nem lesz könnyű az újrakezdés. Hogy a Vatikánban sem állt még teljesen helyre az élet, jelzi, a liturgián mintegy ötvenen vettek részt, a maszkban lévő hívők tartották a kötelezően előírt távolságot egymással szemben. Megmérték a bazilikába belépők testhőmérsékletét. A pápa kiemelte: ebben a helyzetben különösen fontos az egység, az összefogás. S az egység alapelve a Szentlélek. Hangoztatta, az egyház nem a különféle ideológiák otthona. „Kísértést jelent az, hogy harciasan védjük saját eszméinket. Ez azonban megoszt bennünket” – emelte ki. Hozzátette, „a világ jobboldalinak és baloldalinak lát minket, különféle ideológiákkal. A Lélek az Atya és Jézus szemével tekint ránk. A világ konzervatívokat és haladókat lát, a Lélek Isten gyermekeit.”
A Szent Péter téren, három hónap múltán először voltak jelen hívek a pápa Úrangyala imádságán, amelyet az Apostoli Palota ablakából mondott el. Kiemelte, az embereknél nem lehet fontosabb a gazdaság. Ezzel nyilvánvalóan a mindennapi élet túl gyors megnyitásának veszélyeire utalt. A téren lévők maszkot viseltek, az egyes hívek több méterre álltak egymástól.
Előzőleg, a pünkösd előestéjén tartott imavirrasztásra küldött üzenetében a pápa kifejtette, sebzett világban élünk, amelyben különösen azok a szegények szenvednek, akiket ellökünk magunktól. Amikor azonban túl leszünk a járványon, más életmódra van szükség. Ez azonban esélyt ad egy igazságosabb és keresztényibb társadalom kiépítésérére, amely a szegénység felszámolására is esélyt ad.
Ferenc pápa szombaton a vatikáni lourdes-i barlangból imádkozta a rózsafüzért a világ legnagyobb kegyhelyeivel együtt, amelyekkel internetes összeköttetést hoztak létre. A pápával imádkoztak olyan hívek, akik a vírus által legjobban érintettek csoportját képviselték, jelen volt például egy tüdőgyógyász, vagy egy nővér.
A vatikáni múzeumok hétfőn nyitották meg kapuikat az érdeklődők előtt, de csak előzetes bejelentkezés után látogathatóak és az egyes csoportokban nem lehetnek tíznél többen. A bejáratnál megmérik a turisták testhőmérsékletét, s kötelező számukra a kézfertőtlenítés. A csoportokat negyedóránként engedik be kísérővel, az tárlatvezetés két órán át tart. Naponta 320-400 látogatót várnak. Az élet tehát messze nem tért még vissza a régi kerékvágásba. A járvány előtt naponta 20 ezren keresték fel a Sixtus-kápolnát. Olyan sok érdeklődő volt, hogy már padlózatáért aggódtak. Olaszországban más kulturális intézményeket is a hét folyamán nyitják meg.
Bár a Vatikánban mindössze pontosan tucatnyian fertőződtek meg a koronavírusban, s senki sem halt meg, a Szentszék drámai anyagi helyzetbe került a járvány miatt. Még a legderűlátóbb jóslatok szerint is a bevétel negyedével esett vissza, a borúlátóbbak szerint azonban a kiesés mértéke 45 százalékos is lehet. Mivel a Vatikánban nincsenek adók, az állam főleg a múzeumok bevételeiből él, ebből azonban majdnem negyedéven keresztül semmiféle bevétel sem folyt be. A Szentszék költségvetésének részletes adatai nem ismertek ugyan, de egy tíz évvel ezelőtti kimutatás szerint a turisták 100 millió eurónyi összeget hagytak a múzeumokban, vagyis a most elszenvedett anyagi kár is több tízmillió euróra tehető. Bár a világon már sok templom megnyitotta kapuit, a péterfillérekből való gyűjtést nem június végén, hanem október 4-én tartják majd meg, Assisi Szent Ferenc emléknapján. Nemzetközi összehasonlításban a Vatikán kiadásai igen szerények: 2016-ban ennek összege 320 millió euró volt, ami egy amerikai egyetem költségvetésénél is kevesebb.
